A mai világban a Perihélium soha nem látott jelentőséget kapott, és az emberek és tudományágak széles körét érdeklő témává vált. Legyen szó Perihélium-ről mint a történelem kiemelkedő alakjáról, mint egy kutatási terület kulcsfogalmáról, vagy mint napjaink jelentős eseményéről, hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben elmélyülünk a Perihélium univerzumában, feltárva annak eredetét, fejlődését és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Megjelenésétől kortárs relevanciájáig a Perihélium elemzések és viták tárgya volt, hatalmas mennyiségű tudást generálva, amely megérdemli a részletes feltárást.
A perihélium vagy napközelpont[j 1] egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azt a pontját jelenti, amely a Naphoz a legközelebb esik.[1] Az egyik apszispont. Ellentéte (a pálya Naptól legtávolabbi pontja) az aphélium. Az aphéliumtávolság és a perihéliumtávolság különbsége annál nagyobb, minél nagyobb a pálya excentricitása; ennek megfelelően az üstökösökre általában jellemző a nagy különbség. A perihéliumban a legnagyobb az égitest pályasebessége is.[2]
A Föld napközelpontja 147,1 millió km-re, naptávolpontja 152,1 millió km-re található a Naptól.[3]
Különbséget kell tennünk a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja, illetve a Föld középpontja Naphoz legközelebbi pozíciója között. Ez utóbbi a Föld-Hold kepleri pályája január 4-i perihéliumától ±2 nappal térhet el, egyrészt a Hold pillanatnyi helyzete, másrészt a szökőévi nap eltolódása miatt.