Goa templomai és kolostorai | |
Világörökség | |
Goa térkép a 16. századból | |
Adatok | |
Ország | India |
Világörökség-azonosító | 234 |
Típus | Kulturális helyszín |
Elhelyezkedése | |
Ó-Goa Pozíció India térképén | |
é. sz. 15° 30′ 00″, k. h. 73° 54′ 36″15.5, 73.9115.500000°N 73.910000°EKoordináták: é. sz. 15° 30′ 00″, k. h. 73° 54′ 36″15.5, 73.9115.500000°N 73.910000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ó-Goa témájú médiaállományokat. |
Ó-Goa (kónkáni: पोरणें गोंय, portugálul: Velha Goa, angolul: Old Goa) település Indiában, Goa államban, Panadzsitól 10 km-re keletre, a Mandóvi folyó déli partján. Lakossága 5400 fő volt 2001-ben.
Az ókor óta Asóka, a Szátaváhanák és a Csálukja-dinasztia is hasznot húzott a tenger közeli, folyó mellé épült kikötővárosból. A Kadambák (11–12. század) két közeli helyen is létesítettek fővárost.
1489-ben a bídzsápuri Ádil Sáhi-dinasztia szerezte meg a várost. Afonso de Albuquerque 1503-ban megépítette Cochin erődjét, majd 1510-ben felhajózott a Mándovín és bevette Goát, ahol létrehozta a portugál tengerbirodalom fővárosát. Fővárosként a 18. század közepéig maradt meg. Amikor a 18. század közepén több járvány pusztított itt, az alkirály a közeli Panadzsiba tette át a székhelyét.
Ó-Goa ma az itt található gyarmati építészet emlékeivel a kulturális világörökség része. A település templomok és kolostorok másfél kilométer hosszan elterülő sorát nyújtja. A legtöbb épületet olasz és portugál építészek tervezték, és az európai stílusok széles skáláját képviselik, a reneszánsztól a barokkon át a portugál Mánuel stílusig.
Főbb műemlékei
Nemzetközi katalógusok |
---|