Észak
Ma elmélyülünk a Észak lenyűgöző világában, amely téma világszerte emberek millióinak figyelmét ragadta meg. Legyen szó történelmi személyiségről, kulturális jelenségről vagy fontos dátumról, a Észak kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern társadalomban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Észak különböző aspektusait, az eredetétől a mai hatásig. Készüljön fel arra, hogy felfedezőútra induljon és megismerje a Észak-et, amely téma kétségtelenül mindig meglep.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Az észak a négy fő égtáj egyike. A szó feltehetően az éjszaka szóból eredhet, ugyanis abból az irányból (legalábbis az északi félgömbön) soha nem süt a nap; ahogy a dél mint időpont ellentéte az éjszakának, úgy a dél mint irány is ellentéte az északnak.[1]
Sarkpontok fajtái
- A földrajzi Északi-sark ahol a Föld forgástengelye a felszínnel találkozik az északi félgömbön.
- Az északi mágneses sark A Föld mágneses terének erővonalai itt merőlegesek a felszínre, azaz függőlegesek. Ide mutat az iránytű.
- Az északi földmágneses sark A Föld mágneses terét létrehozó elméleti „rúdmágnes” tengelyének döféspontjai a Föld felszínével az északi félgömbön.
A mágneses és a földmágneses sark a Föld forgása miatt nem esik egy pontba.
Csillagászat
- A szférikus csillagászatban az északi irány az északi égi pólus iránya, amelyet a Föld képzeletben meghosszabbított forgástengelye kijelöl az éggömbön.
- A Naprendszerben északi iránynak tekintjük a Föld keringési síkjára merőleges irányt, ahonnan nézve a Föld az óramutató járásával ellentétes irányban kering. A fizikában és a csillagászatban ezt nevezik a pozitív forgási vagy keringési iránynak.
