Zenica
A mai világban a Zenica olyan téma lett, amely minden korosztály és hátterű ember számára nagyon fontos és érdekes. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Zenica példátlan jelentőségre tett szert modern társadalmunkban. Mind személyes, mind szakmai szinten a Zenica döntő szerepet játszik mindennapi életünkben, befolyásolja döntéseinket, interperszonális kapcsolatainkat és a világlátásunkat. Ezért elengedhetetlen a Zenica és következményeinek alapos megértése ahhoz, hogy sikeresen eligazodhassunk a mai világban. Ebben a cikkben a Zenica-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk feltárni, hogy megvilágítsuk ezt a ma oly fontos témát.
| Zenica (Зеница) | |||
 | |||
| Zenica modern főtere | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Bosznia-Hercegovina | ||
| Polgármester | Husejin Smajlović | ||
| Irányítószám | 72000 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 70 553 fő[1] | ||
| – elővárosokkal | 115 134 fő | ||
| Népsűrűség | 206 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 330 m | ||
| Terület | 558,5 km² | ||
| Időzóna | Közép-Európai (UTC+1) Közép-Európai (UTC) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 12′ 06″, k. h. 17° 54′ 14″44.201667°N 17.903889°EKoordináták: é. sz. 44° 12′ 06″, k. h. 17° 54′ 14″44.201667°N 17.903889°E | |||
| Zenica weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zenica témájú médiaállományokat. | |||
Zenica város Bosznia-Hercegovina középső részén található. Zenica-Doboj kanton székhelye. Lakosainak száma 73 751 fő (2013). Városi rangját IV. Béla magyar királytól kapta 1244-ben.
Fekvése
- A város a Zenica-Doboj kantonban, a Boszna folyó völgyében terül el. A folyó a város közepén szép kanyarulatot ír le.
Története
Zenica városi része különböző történelmi korokban alakult ki, időrendben a neolit, az illír, a római, a Bistua Nuova korában. A legjelentősebb régészeti lelet (II-IV. századból) egy korai keresztény kettős bazilika romjai. A középkorban Bosznia politikai függetlensége szorosan összefonódott Zenicával. A közeli Vranduk város, a bosnyák királyok székhelye volt. A török uralom ideje alatt (1463-1878) a kereskedelmi útvonal irányának megváltozása határozta meg a város szerepét, így Zenicában számos mecsetet (Ahmed szultán, Osman Celebi, Sejmen, Jalija), érdekes sírhelyeket, karavánszerájt stb. építettek. Egy 1697-ből származó útleírásban Zenicát a Nílus Deltájához hasonlították, ahol dinnyék teremnek. Feltételezik, hogy Zenica lakosainak száma a meghatározó bosnyák etnikai csoporttal kb. 2.000 fő volt. A szerbeket és horvátokat a történelmi források a 18. század végén, míg a zsidókat a 19. században említik. Savoyai Jenő 1697-es támadását és pusztítását követően a stabilizáció korszaka jött, amelynek során megteremtődtek az adminisztráció, a városiasodás, az üzleti élet és a topográfia feltételei, és létrejött egy városias központ. A 20. század elején nagy fellendülés volt tapasztalható.[2]
Sportélet
A város labdarúgócsapata a Celik. Az egyik meccsét komoly atrocitások követték: "egy szurkoló meghalt, nyolc drukker és tizenegy rendőr pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett abban a rendbontásban, amely egy bosnyák labdarúgó bajnoki mérkőzés után tört ki Zenicában."[3]
Gazdaság
A Trák-Macedón-masszívumon elhelyezkedő Bosznia gazdag nemesfémekben, így az ország központjában fekvő Zenicában a 20. században hatalmas vasgyárat építettek.[4]
Ismert emberek
- Itt született 1960-ban Semir Osmanagić, a visokoi piramisok kutatója.
- Itt halt meg 1891-ben Tauffer Emil börtönügyi szakíró.
