Y

A mai világban a Y soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra, akár az üzleti környezetre gyakorolt ​​befolyása, akár az emberek mindennapi életében betöltött jelentősége miatt, a Y állandó vita és vita tárgyává vált. A Y eredetétől a mai fejlődéséig különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Ebben a cikkben a Y-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a mindennapi életben betöltött következményeitől a globális szintű hatásig. Részletes és mélyreható áttekintésen keresztül igyekszünk jobban megérteni, hogy a Y milyen szerepet játszik modern világunkban, és hogyan vált valóságunk szerves részévé.

Ez a szócikk egy betűről szól. Hasonló címmel lásd még: Y (egyértelműsítő lap).
Latin ábécé
Sablon:Latin ábécé navoszlop

Az Y (ipszilon) a latin ábécé 25., a kiterjesztett magyar ábécé 42. betűje. Az y a magyar nyelvben csak családnevekben, illetve idegen szavakban fordul elő önállóan.

Számítógépes használatban az ASCII-kódjai: nagybetű – 89, kisbetű – 121.

A hasonló írásmódú üpszilon (Υ υ) ugyanakkor a görög ábécé huszadik betűje; szokásos átírása az u vagy y betű, hangértéke pedig ü vagy i.

Önálló betűként a magyarban

Köznevekben

Köznevekben csak egyes jövevényszavakban található meg, főként az angolból: baby-doll, baby-sitter, body, body-building / bodyzik, boy, brandy, byte, copyright, country (zene), cowboy / cowboycsizma / cowboyfilm / cowboykalap, curry, dandy, disc-jockey, dry, ecstasy, fair play, funky, gentry, grizzly, happy end, henry (mértékegységként), husky, intercity, joystick, lady, penny, play back, playboy, proxy, rockabilly, royalty, sherry, spray, tory, whiskey és whisky, yard és yuppie, kisebb részben más forrásból: bicsérdysta, citoyen, dyn, doyen, háryjános / háryjánoskodik, placky, royalista, yperit és złoty.

Családnevekben

Igen sok családnévben szerepel y az i helyén: Ady, Almássy, Andrássy, Bajcsy-Zsilinszky (mindkét eleme végén), Bánffy, Bárczy, Barcsay, Bárdossy, Báthory, Békésy, Benyovszky, Beöthy , Berzeviczy, Bezerédy, Bláthy, Bródy, Cholnoky, Csengery, Csengey, Csiky, Csontváry, Csűry, Demszky, Déry, Dessewffy, Egressy, Egry, Eőry, Esterházy és Eszterházy, Fábry, Faludy, Fejérváry, Ferenczy, Garay, Ghyczy, Görgey, Guary , Gulácsy, Györffy és Győrffy, Hajnóczy, Háry, (Khuen-)Héderváry, Hervay, Hevesy, Himfy, Horthy, Hubay, Hunfalvy, Illovszky, Imrédy, Janikovszky, Jelky, Kállay, Kálnoky, Karinthy, Kazinczy, Kisfaludy, Komjáthy, Kölcsey, Kristóffy, Krúdy, Lendvay, Lónyay, Lorántffy, Losonczy (és Losonczi), Lovassy, Mándy, Mányoky, Medgyaszay, Medgyessy, Mednyánszky, Milotay, Munkácsy, Nádasdy, Négyesy, Noszlopy, Nyáry, Orczy, Ortutay, Pálffy, Pásztory, Pátzay, Péchy, Péterfy, Pilinszky, Podmaniczky, Pozsgay, Ráday, Regőczy, Reviczky, Rhédey, Rimay, Rónay, Sigray , Szapáry, Szentkuthy, Szentmarjay, Szlávy, Szokolay, Szomory, Sztójay, Tarcsay, Tersánszky, Thuróczy, Thury, Tildy, Tolcsvay, Toldy (és Toldi), Torday, Törley, Turnovszky, Vámbéry, Vécsey, Verseghy, Vitray, Wathay, Werbőczy, Zichy, Zipernowsky, Zsigmondy és Zsolnay.

Magánhangzó után sokszor -nek hangzik: Bay (azaz bajai), Fáy (Fáj helységnév alapján), Háy, Vay (Vaja község nevéből), Pray, Zay (tehát: ); máskor (főleg két magánhangzó közt, illetve magánhangzó és mássalhangzó között) -nek: Bayer, Boytha, Dayka, Feyér, Geyer, Mayer, Mayláth, Peyer, Savoyai, Vayk.[1] Szó elején és belsejében is előfordul emellett hangértékkel, például a Glykais, Gryllus, Hutÿra, Lyci, Lyka, Lyrai, Tyll, Ybl nevekben.

Egyes családnevekben g, l, n, t után áll az y, de velük nem alkot digráfot (kettős betűt); a megelőző mássalhangzó vagy normál hangértékében, vagy (ritkábban) palatalizált változatában ejtendő:[1]

  • -ként ejtve: Hegy , Magashegy .
  • -ként ejtve: Áprily, Dely, Égly, Finály, Igaly, Jékely, Kerkapoly, Kerpely, Kéthly és Kétly, Kiszely, Lyci, Lyka, Lyrai, Mály (Gerő), Moholy (Nagy László), Reguly, Szakály, Szamuely, Szily, Szokoly, Thaly, Thököly, Vasarely, Veszely.
  • -ként ejtve: Badiny, Cherny, Hatvany, Jány, Novotny, Pauliny, Szebeny; -ként ejtve: Batthány , Ghillány, Legány, Mikoviny.
  • -ként ejtve: Feszty, Kmety, Mindszenty, Noszty, Tyll, Vizkelety, Vörösmarty.

A kettős betűtől való elkülönítés, illetve az önálló ejtés jelölésére korábban előfordult (elvétve ma is) ÿ formában, pl. Szabadhegÿ, Szögyénÿ, Verebélÿ,[2] valamint Danÿ, Harasztÿ, Hutÿra, Méhelÿ és Neÿ.

Bővebben: Ÿ

Jelentései

Biokémia

Biológia

  • Y: a nemikromoszóma-pár hím (férfi) tagjának a jelölése (embernél)

Fizika

  • gömbfüggvények - l: mellékkvantumszám, m: mágneses kvantumszám
  • y: A rezgőmozgások vizsgálatakor a kitérés jele

Kémia

Közgazdaságtan

Matematika

  • Az ismeretlen jelölésének második leggyakoribb formája (az x után).
  • A derékszögű koordináta-rendszerben az ordinátatengely (függőleges tengely) jelölésére használt betű

Jegyzetek

  1. ↑ a b Zimányi Árpád: Nyelvhelyesség, EKF Líceum Kiadó, Eger, 2005
  2. ↑ A magyar helyesírás szabályai, nyolcadik, javított és bővített kiadás, 1943, pp. 23–24.

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Y
A Wikimédia Commons tartalmaz Y témájú médiaállományokat.