A mai világban a XMM-Newton olyan témává vált, amely a társadalom különböző területein sok ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár a kultúrára, a környezetre, a politikára vagy a gazdaságra gyakorolt hatása miatt, a XMM-Newton-nek sikerült felkelteni az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a XMM-Newton-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak fontosságát és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Az eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig alaposan áttekintjük a XMM-Newton relevanciáját a mai világban.
XMM-Newton | |
![]() | |
Űrügynökség | Európai Űrügynökség |
Gyártó |
|
Típus |
|
Indítás dátuma | 1999. december 10. |
Indítás helye | Guyana Űrközpont 3. indítóállás |
Hordozórakéta | Ariane 5G |
Tömeg |
|
Pálya | highly elliptical orbit |
COSPAR azonosító | 1999-066A |
SCN | 25989 |
Az XMM-Newton európai röntgencsillagászati műhold, amelyet Isaac Newton tiszteletére neveztek el. Az Európai Űrügynökség 1999. december 10-én bocsátotta Föld körüli pályára Francia-Guyanáról, Ariane-5 rakétával.
Főműszere három, a röntgentartományban működő Wolter-távcső, amelyek mindegyike 58, nagy pontossággal megmunkált koncentrikus tükröt tartalmaz.
A 3800 kg tömegű röntgenobszervatórium hossza 10 m, szélessége a napelemtáblákkal 16 m.
A műhold 48 óra alatt kerüli meg egyszer a Földet egy 40 fok dőlésszögű pályán, melynek földközelpontja 7000 km, földtávolpontja 114 000 km.