![]() |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
XIII. Henrik bajor herceg | |
![]() | |
Született | 1235. november 19. Landshut |
Elhunyt | 1290. február 3. (54 évesen) Burghausen |
Állampolgársága | Bajor Hercegség |
Házastársa | Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1250–) |
Gyermekei |
|
Szülei | Agnes of the Palatinate Otto II Wittelsbach |
Foglalkozása | uralkodó |
Tisztsége |
|
Sírhelye | Seligenthal kolostor |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
![]() |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
XIII. Henrik alsó-bajor herceg (1235. november 19. – 1290. február 3.) II. Géza magyar király ükunokája. Ottó magyar király apja.
II. (Wittelsbach) Ottó bajorországi herceg és Brunszvik Ágnes rajnai grófnő második gyermekeként jött világra. A szülők 1222-ben házasodtak össze.
Apai nagyszülei: I. Lajos bajor herceg és Bohémiai Ludmilla hercegnő
Anyai nagyszülei: V. Henrik rajnai gróf és első hitvese, Hohenstaufen Ágnes rajnai grófnő
Testvérei:
Lajos (1229. április 13 - 1294. február 2.), a későbbi II. Lajos felső-bajorországi herceg, aki háromszor nősült:
1254. augusztus 2-án elvette a 27 éves Brabant-i Mária hercegnőt, akit 1256. január 18-án, árulás és házasságtörés vádjával lefejeztek Donauwörth-ben, férje parancsára. Gyermekük nem született.
Erzsébet (1227-1273. október 9.), aki 1246. szeptember 1-jén hozzáment a 18 éves Hohenstaufen Konrád sváb herceghez, aki 1237-től Itália királya is volt, születése napjától pedig Jeruzsálem királya lett, anyja révén. Német-római király volt 1237-től. 1252-ben a párnak fia született, Konrád. 1254-ben Erzsébet megözvegyült. Új férje a 21 esztendős II. Menyhért karinthia-i herceg lett 1259-ben. Hat gyermekük jött világra: Erzsébet, Ottó, Albert, Lajos, Henrik és Ágnes.
Zsófia (1236-1289. augusztus 9.), ő 1258-ban nőül ment IV. Gerhard sulzbach és hirschberg-i grófhoz.
Ágnes (1240-1306), aki apáca lett később a segenstal-i apátságban.
1254-ben Henrik bátyja, Lajos lett apjuk örököse a hercegi trónon, II. Lajos néven, ám az ország kettéosztása után Henrik, XIII. Henrik néven ugyancsak herceg lett, Lajos kormányozta Felső-Bajorországot, Henrik pedig Alsó-Bajorországot. Anyjuk családi örökségeként Lajos megkapta a Rajnai Grófság kormányzását is, mely tartomány Ágnesre szállt 1214-ben, amikor egyetlen fivére, a 17 éves VI. Henrik gróf gyermektelenül hunyt el, amikor pedig Ágnes nőül ment Ottóhoz, a frigy által ez a tartomány is az újdonsült férjre szállt át.
Kezdetben Landshut várában rendezkedett be, mialatt már folytak a burghausen-i kastély építési munkálatai,s ide tette át később székhelyét. Mivel a korabeli jogszokás szerint nem lett volna szabad a fivéreknek felosztani egymás között a hercegség területét, így a bajor püspök erős elégedetlenségének adott hangot, s 1257-ben összeesküvést szervezett a cseh II. Ottokár királlyal, aki még azév augusztusában be is tört seregével Bajorországba. A támadást szerencsére, közös erővel sikerült visszavernie a fivéreknek, annak ellenére, hogy előtte sok dologban nem egyezett a véleményük, s gyakran vitatkoztak egymással.
Henrik a későbbiekben még más egyházi főméltóságokkal is hadat viselt, például a salzburg-i érsekkel, s a passau-i püspökkel. A II. Ottokár cseh király és I. Rudolf német király közötti konfliktusban a herceg hol az egyik, hol a másik fél mellett foglalt állást. Harcias természete ellenére azonban Henrik bajor békerendeleteket is kiadott, s az egyik ilyen szerint: ,, Aki éjszaka lámpás nélkül lép ki az utcára, az megsérti a békeidő nyugalmát, s tette majdhogynem bűncselekménynek számít. " A szabály kiterjesztésre került, tehát már nem csak Landshut városára vonatkozott, hanem a herceg felségterületein lévő egyéb városok lakói sem hordhattak maguknál kardot vagy tőrt napközben, mert az súlyos büntetést vonhatott maga után.
Henriket elsőszülött fia, Ottó követte a hercegi trónon, 1290-ben, III. Ottó néven, aki 1305 és 1307 között magyar és horvát király is volt. Henrik vérvonala sajnos 1340-ben kihalt, így bátyja, Lajos fia vitte tovább a család férfiágát, IV. Lajos német-római császár néven.
Nemzetközi katalógusok |
---|