Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Nagyságrendi különbségek szemléltető listája

Nagyságrendi különbségek szemléltető listája

(cikk • cikk szerkesztése • vita • vita szerkesztése • lista • munkalap szerkesztése • történet • hivatkozások • log • dellog • figyel • töröl • átnevez • jogsértőz • levéd • lezár • WP:AK)
Ez egy törlési javaslat megbeszélése. A cél nem feltétlenül a lap törlése, hanem – ha lehetséges – a hibák kijavítása. Kérjük, ha hozzászólsz, kerüld a hibás érvelést és tartsd szem előtt a Wikipédia idevágó szabályait (nevezetesség, mi nem való a Wikipédiába?).

Már 2006 óta (17 éve, vagyis több mint 108,73 s-e) nincs a lapon forrásmegjelölés, szerintem valami tankönyvből származhat a lista. Igaz, hogy nagyságrendileg igaznak mondhatók egyes benne foglalt állítások, de ettől még nincs forrás. Alfa-ketosav vita 2023. december 3., 21:49 (CET)

maradjon Én itt kivételt tennék; valóban nagyon szemléletes, ismeretterjesztő céljaink szempontjából hasznos, van nézettsége (igaz, csak kb másnaponként egy).– Szilas vita 2023. december 7., 15:50 (CET)

Az egyes nagyságrendi adatokra külön-külön szerintem nem lenne kifejezetten nehéz forrást találni: mondjuk az, hogy általában mekkora egy kavics vagy egy ember, vagy hogy milyen hosszú az Egyenlítő, elég sok helyen le van írva. Azt jogosabb felvetésnek érzem, hogy ez önmagában mennyire alkalmas enciklopédiacikknek, mert valóban inkább tankönyvi hangulata van. El tudnám képzelni, hogy a táblázatot áttegyük A tíz hatványai cikkbe egy külön szakaszba, ezzel mintegy szemléltetve, hogy a hatványok alkalmasak a nagyságrend kifejezésére. – FoBe üzenet 2023. december 10., 10:58 (CET)

Szerintem is törlendő, de nem a kiírásban szereplő indokkal. A forrásolás sosem az egész szócikkre vonatkozik, hanem annak elemeire, tehát ez itt nem releváns probléma. A gond a szócikkel szerintem inkább az, hogy vagy valaki érti, hogy mit jelent a nagyságrend (egy korábbi vitából kiderült, hogy a szerkesztők közül sem érti mindenki), akkor nemigen kell neki a táblázat, vagy pedig nem, akkor viszont teljesen félreviszi az, hogy pl. Föld–Hold-távolság (108 m). Azt gondolhatja, hogy az tényleg 108 m, holott 384 millió méterről van szó. Ha kiírjuk, hogy 3,84·108 m (és a többinél is) talán nem értené meg az üzenetet, aki nem érti a fogalmat, ha viszont egyáltalán nem írnánk ki a konkrét értékeket, akkor pedig eléggé levegőben lógna az egész. (Konkrétabb baj is van, pl. a Gellért-heggyel. Kérdés, hogy mekkora a Gellért-hegy? A tengerszint feletti magasságára vagy a reliefjére (Duna szintjétől mért magasságára) gondolt a szerző? Vajon szemléletes-e így a példa?) Bazsola vita 2023. december 14., 10:30 (CET)

Van más is. A Merkúr–Nap távolság pl. nem 10 000 000 km, hanem 58 000 000, így még nagyságrendileg se igaz a 10 millió kilométer, hiszen:

Ha számtani közelítést használunk: 5 , 8 ⋅ 10 7 − 10 7 = 4 , 8 ⋅ 10 7 > 4 , 2 ⋅ 10 7 = 10 8 − 5 , 8 ⋅ 10 7 {\displaystyle 5{,}8\cdot 10^{7}-10^{7}=4{,}8\cdot 10^{7}>4{,}2\cdot 10^{7}=10^{8}-5{,}8\cdot 10^{7}} $5{,}8\cdot 10^{7}-10^{7}=4{,}8\cdot 10^{7}>4{,}2\cdot 10^{7}=10^{8}-5{,}8\cdot 10^{7}$ – vagyis számtanilag is jobban megfelel a 1011 m, még akkor is, ha mindkettő rossz közelítésnek tekinthető (a hiba nagyobb, mint 70%).
Ha logaritmusalapút használunk: lg ⁡ 5 , 8 > 0 , 5 = lg ⁡ 10 , {\displaystyle \lg 5{,}8>0{,}5=\lg {\sqrt {10}},} $\lg 5{,}8>0{,}5=\lg {\sqrt {10}},$ mivel ( a > b → lg ⁡ a > lg ⁡ b ) ∧ 10 ≈ 3,162 277675 ⋯ < 5 , 8 {\displaystyle (a>b\rightarrow \lg a>\lg b)\land {\sqrt {10}}\approx 3{,}162277675\cdots <5{,}8} $(a>b\rightarrow \lg a>\lg b)\land {\sqrt {10}}\approx 3{,}162277675\cdots <5{,}8$ .

Vagyis mindegy, milyen közelítést használunk, a Merkúr és a Nap távolsága közelebb van a 1011, mint a 1010 m-hez. Alfa-ketosav vita 2023. december 15., 13:39 (CET) Egyébként meg nincs a lap egyes elemeinek se forrása. Alfa-ketosav vita 2023. december 16., 20:16 (CET) Frissítés: a homokszemeket érett petesejtre cseréltem, az pontosabb a megadott forrás szerint. Alfa-ketosav vita 2024. február 4., 10:55 (CET)

törlendő A cikk jelen állapotában törlendő, csak egy példa a számtalan hiba közül:

a kiterjedést mióta mérjük méterben?

Ellenben Alfa-ketosav véleményem szerint nem hibát talált az imént: az adatra adható nagyságrendi becslés valóban eltér, de a nagyságrend () még 9,99*107-nél is ugyanaz lenne. – Hári Zalán Felis domus 2023. december 16., 07:25 (CET)

A Fermi-becslés azt jelenti, hogy nem magát a számot kerekítjük bizonyos szám (pl. 10, 100 vagy 0,01) többszöröseire, hanem a 10-es alapú logaritmusát kerekítjük egészre. Ez azt jelenti, hogy n − 0 , 5 ≤ lg ⁡ x < n + 0 , 5 {\displaystyle n-0{,}5\leq \lg x<n+0{,}5}

n-0{,}5\leq \lg x<n+0{,}5

esetén x {\displaystyle x}

x

becsült értéke 10 n {\displaystyle 10^{n}}

10^{n}

, ahol n ∈ Z {\displaystyle n\in \mathbb {Z} }

n\in \mathbb {Z}

. Egyébként kiterjedést („ritka, mértan” fogalomként, a hosszúság szinonimájaként) A magyar nyelv értelmező szótára szerint mérhetünk méterben. Alfa-ketosav vita 2023. december 16., 20:11 (CET) Ennél még több is igaz: a Feret-átmérő általánosan használt objektumok méretének jellemzésére, még ISO szabványa is van. Így a feltett kérdésre a válasz, hogy 1930 óta biztosan. Bazsola vita 2023. december 21., 11:04 (CET)

Egyébként találtam további forrásokat a cikkben szereplő méretekhez, illetve megfelelőbb adatokat használtam (pl. belsőmag-sugár, Thiomargarita magnifica). Alfa-ketosav vita 2024. március 6., 14:31 (CET)