Védángák
A Védángák olyan téma, amely az évek során felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra és a kultúrára gyakorolt hatásával ez a téma állandó vitákat váltott ki, és nyomot hagyott a történelemben. Az eredetétől a jelenlegi trendekig a Védángák fejlődött, és megőrizte relevanciáját a különböző kontextusokban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Védángák-hez kapcsolódó különböző aspektusokat és perspektívákat, megvizsgálva a különböző területekre gyakorolt hatását és a mindennapi életben betöltött szerepét.
| Hindu szövegek |
 |
A Védángák (szanszkrit: वेदाङ्ग vedāṅga; "a Véda tagjai") kiegészítő célzató, magyarázó szándékú hindu szövegek, amelyeket századokon keresztül a Védák megőrzésének és értelmezésének szándékával írtak. Időnként a Véda részének tekintik őket, bár szigorú értelemben nem tartoznak oda; csak szmritinek, nem srutinak számítanak.
A Védánga jelentős része szútra-stílusban íródott, és a hagyomány szerint hat részre tagolódik:
- siksá (fonetika)
- cshandasz (metrika)
- vjákarana (szanszkrit nyelvtan)
- nirukta (etimológia)
- dzsjótisa (csillagászat és naptárrendszer)
- kalpa (szertartásrend)
A kiegészítő tagokat a négy upánga alkotja:[1]
- purána (a védikus történelem)
- njája (logika)
- mímánszá (a védikus szövegek különböző értelmezési szintjei)
- dharmasásztra (viselkedési szabályok és törvények)
Jegyzetek
- ↑ Akadémiai Kiadó: Világvallások
Források
- Akadémiai Kiadó: Világvallások → védanga; 2009
- Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008