Bráhmanák

A Bráhmanák világában végtelenül sok érdekes és releváns szempont van, amelyeket érdemes megvizsgálni. A kezdetektől a legújabb innovációkig a Bráhmanák sokak kíváncsiságát és érdeklődését felkeltette, és elkerülhetetlen beszédtémává vált különböző területeken. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Bráhmanák továbbra is állandó vita és elmélkedés témája. Ebben a cikkben a Bráhmanák különböző aspektusaiba fogunk beleásni, és elemezzük jelentőségét a jelenlegi kontextusban.

Ez a szócikk az ókori teológiai szövegekről szól. Hasonló címmel lásd még: Bráhmana (egyértelműsítő lap).

Védák
és a hozzájuk kapcsolódó iratok

A Bráhmanák (szanszkrit: ब्राह्मण, Brāhmaṇa) vagyis a "bráhmanoknak szánt" szövegek hosszabb-rövidebb teológiai jellegű magyarázatok, amelyek a Védák használatára és értelmezésére vonatkoznak. Híres régi Véda-bölcsek nézetei, s a tekintélyesebb Véda-iskolák tanításai ezek.

Valamikor sokkal több Bráhmana lehetett, mint amennyi fennmaradt, mert a szövegek gyakran idéznek ma már ismeretlen Bráhmanákból. Korukat nehéz megállapítani, de általában véve a származási idejük Kr. e. 1000-től Kr. u. 500-ig terjed.

A Bráhmanák két fő részből állnak:

  • Vidhi - előírások, szabályok
  • Arthaváda - magyarázatok, értelmezések

A Bráhmanákban határozottan kifejezésre jut az a felfogás, hogy az áldozat kozmikus cselekmény, amelyben az áldozat bemutatója mágikus módon mintegy belekapcsolódik a Mindenség erőfolyamatába. (A világrend és az áldozat bensőséges, titokzatos egységének gondolatát a Bhagavad-Gítá is ilyen értelemben magyarázza.) Minthogy az áldozat ilyképpen nem csupán üres szertartás, hanem mélyértelmű és nagy erőkkel kapcsolódó cselekmény, minden részlete fokozott fontosságot nyer.

A Bráhmanák teológiai, liturgiai, sőt mondhatni dogmatikai elemeket tartalmaznak, pl. a bráhmanok rangelsősége törvényerővel fejeződik ki bennük, mert áldozatot még a király is csak a házi bráhman útján mutathatott be. Ezeket a szövegeket a túlzott rendszerezés jellemzi, megvan bennük az öncélú teológia elmaradhatatlan vonása, a szőrszálhasogató taglalásra való hajlam, némelyik Bráhmana valóssággal tobzódik a kozmogóniai (a világ keletkezése) spekulációkban is. De megvan bennük a tudományos jellegű osztályozásra és rendszerezésre irányuló törekvés is, a misztika és mágia alapjait pedig éppúgy megtaláljuk, mint a magasrendű bölcselet kezdeteit.

Osztályozás

Minden Bráhmana társul a Védák egyikéhez.

  • Rigvéda
    • Ajtareja-Bráhmana (AB)
    • Kausitaki-Bráhmana (KB)
  • Számavéda
    • Dzsajminija Bráhmana (JB)
    • Pancsavimsa (Tándja) Bráhmana
    • Szadvimsa Bráhmana
  • Jadzsurvéda
    • Fehér-Jadzsurvéda:
      • Satapatha-Bráhmana (SB)
    • Fekete-Jadzsurvéda:
      • Taittiríja-Bráhmana (TB)
  • Atharvavéda
    • Gopatha-Bráhmana (GopB)
A sorozat témája
Hinduizmus
Hindu források
Vallási élet
Összehasonlítása
más világvallásokkal
Kapcsolódó fogalmak
Szanszkrit szavak
Sablon:Hinduizmus

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Brahmanas című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Baktay Ervin. India Bölcsessége - Szanátana Dharma (Reprint). Pantheon -, 228-229. o. (2000). ISBN 9789639302457