Dvápara-juga

Napjainkban a Dvápara-juga olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A határokon és kultúrákon túlmutató relevanciával a Dvápara-juga-nek sikerült a kortárs társadalom közös érdeklõdési pontjává válnia. Akár a tudományos életben, akár a szórakoztatásban, a politikában vagy a mindennapi életben, a Dvápara-juga jelentős jelentőséget kapott, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebben a cikkben a Dvápara-juga-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak hatását különböző kontextusokban, valamint az emberek mindennapi életében való relevanciáját.

A sorozat témája
Hinduizmus
Hindu források
Vallási élet
Összehasonlítása
más világvallásokkal
Kapcsolódó fogalmak
Szanszkrit szavak
Sablon:Hinduizmus
Részlet a szanszkrit nyelvű Rigvédából dévanágari írással

Dvápara-juga (Dévanágari: द्वापर युग)a hinduizmus időképe szerint az idő körforgásában a csaturjuga négy korszaka közül a harmadik korszak, a bronzkor, a betegségek, a szenvedések megjelenésének kora. A juga szanszkrit jelentése korszak. Míg az aranykorban, az igazság korában, a Szatja-jugában az erkölcs 100%-os, a Tréta-jugában 75%-os, ebben a korszakban már 50-50% az erkölcs és a bűn aránya. A negyedik korszakban, a Kali-jugában az erkölcs már 25%-ra csökken. Jelenleg a Kali-juga elején élünk.

A Dvápara-jugában a Véda már nem egységes, négy felé válik. Az emberek közül már kevesen ragaszkodnak az igazsághoz, az erkölcs hanyatlik. Megjelennek az anyagi vágyak, a betegségek, a sors okozta szenvedések.[1]

Helye az idő körforgásában

Az első korszakban, a Szatja-jugában még ideális viszonyok uralkodnak, a második korszakban, a Tréta-jugában még a jog, az igazság és az erény uralkodik, de már nem 100%-ban. Ez a tendencia a tovább folytatódik, és a Dvápara-jugában már kevesen ragaszkodnak az igazsághoz. A negyedik korszakban, a Kali-jugában tovább romlik a helyzet, a romlást visszafordítani nem lehet, a körforgás biztosításához a világ megsemmisül, ezután jön el újra az ideális kor, az új Szatja-juga, a Tréta-juga majd a Dvápara-juga. A korszakok hossza és az adott korszakban az emberek élettartama rövidül.[2] A Szatja-juga 1 728 000 emberi évig tart, a Tréta-juga 1 296 000 évig, a Dvápara-juga már csak 864 000 évig, a Kali-juga pedig 432 000 évig. Jelenleg a Kali-juga hajnalán élünk, ez a Kali-juga első tizedét, 43200 évét öleli fel. A következő Szatja-juga, egy nagy világégés után kezdődhet, ezt követi a következő Tréta-juga, majd a Dvápara-juga .[1][3]

Élet a Dvápara-jugában

Mivel az erényesség csökken, a jóság hanyatlik, és kevesen ragaszkodnak az igazsághoz, az embereket az anyagi vágyak, a betegségek és a sors okozta szenvedések háborgatják. Az emberek az önmegvalósítást a pompás, nagyszabású templomok építésével, az itt végzett imádattal kívánják elérni.

Az eddig egységes szent irat, a véda négyfelé válik, bár vannak még emberek akik mind a négyet tanulmányozzák, de sokan csak hármat, kettőt, egyet, vagy egyet sem.[1]

A védák szétválása

Az egységes Véda (tudás) négy részre, szamhitára (gyűjtemény) esik, ezek a mai Rigvéda, a Számavéda, Jadzsurvéda és az Atharvavéda. A védák jelentősége a védikus áldozat, a jadnya alapvető része, amelytől az ősi indiaiak szerint minden függ, a világ teremtése is.[4]

  • Rigvéda - 1028 himnuszból álló gyűjtemény, az ősi mantrák, szent formulák, amelyek pótolhatatlanok a szertartások során.
  • Számavéda - Az áldozati szertartások előkészületeinek énekei, arról ad útmutatást, hogy milyen hangnemben kell a himnuszokat énekelni, hogy azok hatásosak legyenek.
  • Jadzsurvéda - Áldozati szertartások közben mondott énekek, ez tartalmazza az áldozati rítusok pontos leírását.
  • Atharvavéda - "Varázsénekek", a jadnyához, az áldozathoz kevésbé kötődő varázsigék.

Visnu avatára a Dvápara-jugában

A Dvápara-jugában jelenik meg Visnu nyolcadik avatárája, a teljes megtestesülésének tekintett Krisna, akinek történetét a Mahábhárata tartalmazza. A Mahábhárata része a Bhagavad-gíta, amelyben Visnu elmondja, hogy az ő imádatával az ember elérheti a teljességet. Ez a későbbi bhaktizmus, és a vaisnavizmus alapja.

Bővebben: Visnu, Avatára, Mahábhárata, Bhagavad-gíta és Gíta Govinda

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Rácz Géza "Idő vagyok, világok pusztítója", i. m. 
  2. ↑ Helmut von Glasenapp Az öt világvallás, i. m. 47-48. o.
  3. ↑ dr. Baktay Ervin India bölcsessége, i. m. 188-192. o.
  4. ↑ Klaus K. Klostermaier Bevezetés a Hinduizmusba, i. m. 29. o.

Források

  • Bráhmanizmus. In Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás. 6. Budapest: Gondolat-Tálentum. 64–65. o. ISBN 963-281-732-X  
  • Világvallások. Szerk. Görföl Tibor–Máté-Tóth András. Budapest: Akadémia. 2009. 454–974. o. ISBN 963-9569-76-3  
  • Rácz Géza. „"Idő vagyok, világok pusztítója"”. Vallástudományi szemle 1 (2006), Kiadó: Zsigmond Király Főiskola. 
  • Rachel Storm: Keleti mitológiák enciklopédiája. Budapest: Glória. 2009. ISBN 9639283045  
  • Baktay Ervin: Indiai regék és mondák. (hely nélkül): Móra. 1963.  
  • A hinduizmus szent iratai. In Klaus K. Klostermaier: Bevezetés a Hinduizmusba. Budapest: Akkord. 2001. 27–29. o. ISBN 9637803866  
  • XVII. Tér és idő. In Baktay Ervin: India bölcsessége: Szanátana Dharma : Az Örök Törvény. (hely nélkül): KönyvFakasztó. 2003. 188–192. o. ISBN 9639302457  

További információk

  • Krishna Dharma: Mahábhárata. (hely nélkül): Lál. 2000. ISBN 963 11 6866 2  
  • Az odaadás ösvénye. In B.R.Sridhara Déva Goszvámi: Bhagavad-gíta: Az Édes Abszolút rejtett kincse. Budapest: Harmónia alapítvány. 2003. 371–385. o. ISBN 963 9436 16 X  
  • Terebess Ázsia Lexikon: jugák (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 21.)
  • onmegvalositas.hu: Teremtés és időszámítás a hinduizmusban (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 21.)

Kapcsolódó szócikkek