Vänern
Mai cikkünkben a Vänern lenyűgöző világába fogunk beleásni. Ez a téma a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, nagy kíváncsiságot váltott ki, és felkeltette a szakemberek és amatőrök figyelmét. Megalakulása óta a Vänern számtalan kérdést és elméletet vetett fel, amelyek hozzájárultak ismereteink gyarapításához ebben a témában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatásait, valamint a legújabb kutatásokat és felfedezéseket, amelyek mérföldkövet jelentettek a Vänern megértésében. Készüljön fel tehát egy izgalmas utazásra, hogy felfedezzen mindent, amit a Vänern-ről tudnia kell.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 szeptemberéből) |
| Vänern | |
 | |
| Hjortens udde, Mellerudtől néhány kilométerre délkeletre | |
| Ország(ok) |  Svédország |
| Vízgyűjtő terület | 41 182 |
| Elsődleges források | Lista
|
| Elsődleges lefolyások | Göta-folyó |
| Hosszúság | 140 km |
| Szélesség | 60 km |
| Felszíni terület | 5648 km² |
| Átlagos mélység | 27 m |
| Legnagyobb mélység | 106 m |
| Víztérfogat | 153 km³ |
| Tszf. magasság | 44 m |
| Szigetek | Kållandsö, Torsö, Hammarö, Brommö, Djurö, Lurö |
| Települések | Åmål, Säffle, Karlstad, Kristinehamn, Mariestad, Lidköping, Vänersborg |
| Elhelyezkedése | |
 Vänern
Pozíció Svédország térképén
| |
 é. sz. 58° 55′, k. h. 13° 30′58.916667°N 13.500000°EKoordináták: é. sz. 58° 55′, k. h. 13° 30′58.916667°N 13.500000°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vänern témájú médiaállományokat. | |
A Vänern Svédország, egyben az Európai Unió legnagyobb tava, Európában pedig a harmadik legnagyobb (a Ladoga-tó és az Onyega-tó után). Felszíne 5648 km², térfogata 153 km³. 44 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. Átlagos mélysége 27 m, legmélyebb pontja 106 m. A tavon több szigetvilág is van, összesen 22 000 szigettel. A legnagyobb szigetei a Kållandsö, 61 km², Lidköping közelében, a Torsö, 60 km², Mariestad közelében, valamint Hammarö, 47 km², Karlstad közelében. Kisebb, de jelentős szigetei még a Brommö, a Djurö és a Lurö.
A Vänern-tavat a Kållandsö és Värmlandsnäs közötti szoros egy nyugati és egy keleti részre osztja. A tó nyugati részét Dalbosjönnek (Dalbo-tó) is nevezik.
A Vänern-tó a következő tartományok közt fekszik (az óramutató járásával megegyező irányban felsorolva): Dalsland, Värmland és Västergötland. A partján fekvő városok: Åmål, Säffle, Karlstad, Kristinehamn, Mariestad, Lidköping és Vänersborg. A Vänern-tó a Göta-csatorna része, a Göta-folyó köti össze Göteborgnál az Északi-tengerrel nyugat felé, a Vättern-tóval pedig a Göta-csatorna köti össze Karlsborgnál.
A veszélyeztetett balin halfaj többek között az ide ömlő folyókon úszik fel tavasszal ívni.
