Vlagyimir Georgijevics Tyitov

Hasonló cikkcímek és megnevezések: German Sztyepanovics Tyitov űrhajós

Vlagyimir Georgijevics Tyitov
Született	1947. január 1. (78 éves) Szretyenszk
Állampolgársága	szovjet orosz
Foglalkozása	űrhajós pilóta
Iskolái	Csernyihivi Katonai Repülő Főiskola (–1970) Jurij Gagarin katonai Repülő Akadémia (–1987)
Kitüntetései	Lista a francia Becsületrend parancsnoka Szovjetunió Hőse Harmon Trophy Vörös Csillag-rend A Szovjetunió űrhajós pilótája Medal "For Merit in Space Exploration" a Szov­jetunió érdemes sportolója emlékérem Moszkva 850. évfordulójára emlékérem a Szovjetunió Hadserege veteránjainak A szovjet fegyveres erők 50. évfordulója emlékérem A szovjet fegyveres erők 60. évfordulója emlékérem Jubilee Medal "70 Years of the Armed Forces of the USSR" Medal "For Impeccable Service", 1st class aircraft pilot qualification (class) Georgi Dimitrov Érdemrend Sztara Planina Érdemrend NASA Space Flight Medal Order of the Sun of Liberty Medal "For Impeccable Service", 3rd class Medal "For Impeccable Service", 2nd class Lenin-rend (1983) Lenin-rend (1988) International Space Hall of Fame (1989)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Georgijevics Tyitov témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Vlagyimir Georgijevics Tyitov (oroszul: Влади́мир Гео́ргиевич Тито́в) (Szretyenszk, 1947. január 1. –) szovjet/orosz űrhajós.

1965-ben végezte el a középiskolát, 1970-ben Ukrajnában, Csernyihivben diplomázott a Légierő iskolájában. 1974-ig pilóta-oktatóként szolgált az iskolában. Később repülési parancsnokként szolgált annál a repülőezrednél, ahol az űrhajósok hajtották végre a repülőgyakorlatokat. 10 különböző repülőgéppel 1400 órát töltött a levegőben. I. osztályú pilóta, III. osztályú berepülőpilóta. 1976. augusztus 23-tól részesült űrhajóskiképzésben. Öt vállalkozás alatt összesen 387 napot, 52 percet és 18 másodpercet töltött a világűrben. 1987-ben Moszkvában elvégezte a Gagarin Légierő Akadémiát. Űrhajós pályafutását 1998. augusztus 21-én fejezte be. A polgári életben igazgatóként helyezkedett el, ahol tudását a repülés, a világűr technológia területén kamatoztatta.

• Szojuz T–8 űrhajó parancsnok. Sikertelen dokkolás a Szaljut–7 űrállomással.
• Szojuz T–10–1 sikertelen indítás. A Szaljut–7 űrállomás beüzemelésére készültek.
• Szojuz TM–4 - Mir - Szojuz TM–6. A TM–4, a Szojuz-program 80. repülése az űrállomásra. A TM–6-tal érkezett vissza a Földre.
• STS–63 kutatásfelelős. Az amerikai–orosz közös űrrepülések keretében a Discovery űrrepülőgép fedélzetén járt a világűrben.
• STS–86 kutatásfelelős. Az Atlantis űrrepülőgép fedélzetén járt a világűrben.

• Szojuz T–5 űrhajó parancsnok. A szállítóűrhajó a Szaljut–7 űrállomás első személyzetét, vitte az űrállomásra,
• Szojuz T–9 űrhajó parancsnok. A szállító űrhajóval a negyedik küldetés volt a Szaljut–7 űrállomásra.
• Szojuz TM–2 űrhajó parancsnok. Személyzetet szállított a Szaljut–7 űrállomásra.
• STS–60 kutatásfelelős. Az amerikai űrrepülőgép-program 60., a Discovery űrrepülőgép 18. repülése volt.

Bélyegen is megörökítették az űrrepülését.

Megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést, kétszer a Lenin-rendet.

• Vlagyimir Georgijevics Tyitov. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2012. augusztus 12.)
• Vlagyimir Georgijevics Tyitov. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2012. augusztus 12.)
• Vlagyimir Georgijevics Tyitov. warheroes.ru. . (Hozzáférés: 2012. augusztus 12.)
• Vlagyimir Georgijevics Tyitov. astronaut.ru. (Hozzáférés: 2012. augusztus 12.)