Virágsásfélék

Manapság a Virágsásfélék továbbra is a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma. Legyen szó személyes, szakmai, politikai vagy társadalmi szinten a Virágsásfélék-ről, tagadhatatlan, hogy hatása életünk különböző területein érezhető. A történelem során a Virágsásfélék szenvedélyes viták, kimerítő kutatások és mély elmélkedések tárgya volt. Ebben a cikkben elmélyülünk a Virágsásfélék világában, hogy megvizsgáljuk annak számos oldalát, kihívását és lehetőségét. Az eredetétől a jelenlegi állapotáig megvizsgáljuk, hogyan alakította a Virágsásfélék valóságunkat, és hogyan fogja ezt a jövőben is folytatni.

Virágsásfélék
Orectanthe sceptrum
Orectanthe sceptrum
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Virágsásfélék (Xyridaceae)
C.A. Agardh
Alcsaládok és nemzetségek
  • Abolbodoideae
    • Abolboda
    • Achlyphila
    • Aratitiyopea
    • Orectanthe
  • Xyridoideae
    • Xyris
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Virágsásfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Virágsásfélék témájú kategóriát.

Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2009 októberében megjelent APG III-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor.

A virágsásfélék (Xyridaceae) a perjevirágúak (Poales) egyik családja. Korábbi rendszerekben (pl. Urania Pflanzenwelt) a kommelína-virágúak rendjében (Commelinales) szerepeltek, hasonlóan család szinten. A virágsásfélék morfológiai sajátosságai:

  • lágyszárú, évelő növények, leveleik keresztben vagy egyszerűen átellenesek, kard alakúak, a hajtás tövénél sűrűbben állnak;
  • virágzatukat hosszú, levéltelen nyél emeli a magasba, a hímnős virágok füzér- vagy fejecskeszerű virágzatokba tömörülnek, minden virágzat egy nagyobb fellevél hónaljából ered;
  • a takarórendszer 3 fehér, sárga vagy kék sziromból és csészelevelekből áll, melyek közül egyesek kiszélesedett hártyaszerű képletté alakulhatnak (védő burok);
  • a porzótáj két 3 tagú porzókörből áll, a külső porzólevelek vagy elcsökevényesednek, vagy szőrös sztaminódiumokká alakulhatnak, míg a belső porzók a szirmokhoz nőttek;
  • a termőtáj három termőlevél összenövéséből alakul ki, a kialakuló magvak igen kicsinyek (szél könnyen szállítja őket), bő tápszövetűek, toktermésben fejlődnek. A virágsásfélék egyébként rovarbeporzásúak, a virágok a beporzás után nagyon hamar elvirágoznak.

A virágsásfélékhez mindössze 4 nemzetség tartozik, fajszámuk viszont mintegy 270. Afrika, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Ausztrália trópusi mocsaraiban élnek (az Abolbodoideae alcsalád nemzetségei csak Dél-Amerikában), egyesek xerofitonok, mások a sós közeghez alkalmazkodtak nagymértékben.