A jelenlegi kontextusban a Vidats István olyan téma, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A Vidats István jelentősége az idő múlásával egyre nyilvánvalóbbá vált, mivel hatása a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. A társadalomra gyakorolt befolyásától a szakmai téren való jelentőségéig a Vidats István számos területen kiemelkedő szerepet játszott. Ezért kulcsfontosságú, hogy mélyebben elmélyedjünk a Vidats István elemzésében, hogy jobban megértsük hatókörét és mai vonatkozásait. Ebben a cikkben a Vidats István különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, kitérve annak számos aspektusára és a különböző kontextusokra gyakorolt hatására.
Vidats István | |
![]() | |
Született | 1802. december 19.[1] Kalocsa |
Elhunyt | 1883. június 17. (80 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Vidats János |
Foglalkozása | bankár |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Vidats István témájú médiaállományokat. | |
Vidats István, Vidacs István, (Kalocsa, 1802. december 19. – Budapest, 1883. június 17.) gyártulajdonos, az első magyar mezőgazdasági gépműhely és -gyár alapítója. Vidats János édesapja.
Apja szabómester volt. Pesten és Bécsben dolgozott mint lakatos, emellett rajzot és géptant is tanult. 1825-től uradalmi gépész volt Bánátkomlóson. Továbbfejlesztette a hohenheimi ekét, melynek eredményeként létrehozta a 19. századi Magyarországon általánosan elterjedt Vidats-ekét. 1842-ben Pestre költöztette lakatosműhelyét.
Társult Röck István Jánossal, valamint bérelte a Schlick-féle ferencvárosi vasöntödét, míg üzemét lassanként mezőgazdasági gépgyárrá fejlesztette. 1854-ben megvette a Schlick-gyárat, és ekkor már 80–90 munkás dolgozott üzemében. 1855-ben Vidats Pest város tanácsától „gyárnoki” engedélyt nyert, üzletmenetére oly mértékű felfutás volt jellemző, hogy 1850-ben 600, 1855-ben több mint 3500, 1857-ben pedig már 6000 db ekét értékesített. A mezőgazdasági gépeken kívül élelmiszeripari gépeket is gyártott. Az 1862. évi londoni világkiállításon korszerű ekét, rostát és szecskavágót vásárolt, melyet a saját termékeinek fejlesztéséhez kívánt felhasználni. Egy 4 lóerős gőzcséplőgépet is beszerzett, mely a gyártáshoz mintaként szolgált volna, azonban mégsem valósult meg a kisebb gazdaságok számára is elérhető árfekvésű cséplőgép elkészítése. 1862-ben gazdasági gépgyárat, öntödét és gőzmalmot alakított Craiovában (Románia), ezen gyár termékeit a balkáni államokba és Oroszországba szándékoztak eladni. Megpróbálkozott amerikai rendszerű varrógépek gyártásával is. Az 1869-es pénzválság, az egymás utáni rossz termésű évek és Vidats János halála, valamint az 1873-as gazdasági válság is társult ahhoz, hogy vállalata hanyatlani kezdjen. 1876 után betegsége miatt csődbe jutott a gyára. Elszegényedve hunyt el. Mezőgazdasági gépészeti tárgyú cikkeit korabeli gazdasági szaklapok közölték.