Verhoturje | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Irányítószám | 161346 | ||
Körzethívószám | 34389 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8612 fő (2018. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+5 | ||
Elhelyezkedése | |||
Verhoturje Pozíció Oroszország térképén | |||
é. sz. 58° 52′, k. h. 60° 48′58.866666666667, 60.858.866667°N 60.800000°EKoordináták: é. sz. 58° 52′, k. h. 60° 48′58.866666666667, 60.858.866667°N 60.800000°E | |||
Verhoturje weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Verhoturje témájú médiaállományokat. |
Verhoturje (oroszul: Верхоту́рье) város Oroszországban, az Urál-hegység középső részén, a Tura folyó bal partján, Jekatyerinburgtól mintegy 300 km-re északra. A szverdlovszki terület verhoturjei kerületének közigazgatási központja.
Népessége a 2010. évi népszámlálás alapján 8820 fő volt.
Verhoturjét 1598-ban Vaszilij Golovin és Ivan Vojejkov alapította Neromkar manysi település helyén. 1674-ben és 1738-ban súlyos tűzvészek voltak. A vasút 1906-tól köti össze az ország más részeivel. 1926-ban elvesztette városi rangját, majd csak 1947-ben nyerte vissza. Két fontos kőolajvezeték halad át a közelben és a 2010-es években egy olajfinomító építését tervezik.
A környező bányavárosokkal ellentétben Verhoturje viszonylag érintetlen volt az iparosítástól, és történelmi jellegének nagy részét megőrizte. Ez az egyik legrégebbi orosz település az Urál keleti szélén.
A városban és a környéken mintegy negyven templommal az orosz ortodox kereszténység egyik központjaként tartják számon. Nem hivatalosan az Urál szellemi fővárosa.
A híres templomok közé tartozikː
Lakosok száma | 3000 | 3200 | 10 917 | 9688 | 8973 | 8651 | 8612 | 8593 | 8563 |
1856 | 1897 | 1959 | 1979 | 1989 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 |
Nemzetközi katalógusok |
---|