Ma a Vendrey Ferenc továbbra is nagy jelentőségű téma a mai társadalomban. Hatása életünk különböző területein érezhető volt, a technológiától a politikáig, a kultúráig és a gazdaságig. Ez egy olyan téma, amely vitákat, egymásnak ellentmondó véleményeket váltott ki, és jelentős változásokat hozott életünkben és a körülöttünk lévő világ felfogásában. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Vendrey Ferenc jelentőségét, és azt, hogy hogyan befolyásolta mai gondolkodásunkat és cselekvésünket.
Vendrey Ferenc | |
![]() | |
Gárdonyi felvétele (1911) | |
Született | Aschermann Ferenc 1858. június 26.[1][2] Sepsiszentgyörgy |
Elhunyt | 1940. július 4. (82 évesen)[1][2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Aschermann Ferenc |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Színészeti Tanoda (–1881) |
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Vendrey Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Vendrey Ferenc (eredeti neve: Aschermann Ferenc) (Sepsiszentgyörgy, 1858. június 26. – Budapest, 1940. július 2.[4])[5] színész, komikus. Aschermann Ferenc (1821-1893) 1848-as ezredes fia.
1877–1881 között a Színművészeti Akadémia hallgatója volt. 1881–1885 között, valamint 1894–1899 között Kolozsváron volt színész. 1886-ban a Nemzeti Színházban volt látható. 1887–1888 között Szegeden szerepelt. 1889–1890 között Aradon lépett fel. 1890–1891 között valamint 1893–1894 között Temesváron színészkedett. 1891-ben Székesfehérváron játszott. 1899–1916 között, valamint 1919–1922 között valamint 1931–1934 között a Vígszínház tagja volt. 1916–1917 között a Modern Színpad színművésze volt. 1923-ban, valamint 1927–1928 között és 1932–1933 között a Budapesti Operettszínház tagja volt. 1924–1925 között a Blaha Lujza Színházban volt látható. Nyugdíjas éveiben vendéglőt nyitott a Vígszínház mögött.
Sírja a Farkasréti temetőben található.