Velia
A Velia világában sokféle megközelítést, véleményt és nézőpontot találunk. Akár a tudomány, az irodalom, a politika vagy bármely más terület szempontjából, a Velia a történelem során tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt. Ebben a cikkben a Velia-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Elemezzük azokat a különböző elméleteket, kutatásokat és felfedezéseket, amelyek hozzájárultak a Velia-ről alkotott ismereteink bővítéséhez, valamint az ellentmondásokhoz és kihívásokhoz, amelyekkel jelenleg szembesül. Ezzel az átfogó elemzéssel megpróbáljuk megvilágítani ezt a releváns és érdekfeszítő témát, és látni fogjuk, hogyan formálta és alakítja tovább világunkat.
| A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Padulai karthauzi kolostor | |
| Világörökség | |
 | |
| Velia | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | III, IV |
| Felvétel éve | 1998 |
| Elhelyezkedése | |
 Velia
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 40° 10′, k. h. 15° 09′40.166667°N 15.150000°EKoordináták: é. sz. 40° 10′, k. h. 15° 09′40.166667°N 15.150000°E | |
Velia egy ókori antik város, mely napjainkban Ascea településhez tartozik (tőle pár km-re északnyugatra, a tengerpart közelében helyezkedik el), Olaszország Campania régiójában. Görögök alapították Elea néven i. e. 540 körül. Az ókori városban élt a filozófus Parmenidész és eleai Zénón, akik az eleai filozófiai iskola alapítói voltak.
A romterületen megmaradtak a város falának, kapujának és számos vártornyának maradványai. A falak hosszúsága meghaladja az 5 km-t. A tornyokat, falakat a környéken bányászott mészkőből építették. Az eredeti kőfalak mellett a város egy későbbi periódusában téglafalakat is emeltek. Az ókori város számos kútja, ciszternája és egyéb épületének maradványa is látható.
Története
Elea városát i. e. 540 körül alapították a phókaiai görög gyarmatosítók, akik a perzsa inváziótól menekülve hajóztak Ióniából Dél-Itáliába, ahol elfoglalták az oinotriaiak területét. Elea elsősorban befolyásos kereskedőosztályként jött létre, amely Kr. e. 4. században az italióták szövetségén belül a Siracusai háborúban vett részt. Az első pún háborúban Elea Róma szövetségese volt és a második pún háborúban fontos katonai támaszponttá fejlődte ki magát. Elea városa is része volt az ókori Magna Graecia – Dél-Itáliában fekvő görög városállamok formális, diffúz szövetségének.
A városállamok széthúzásának köszönhetően a római csapatok sorra foglalták el a környező görög poliszokat, Elea i. e. 273-ban került római fennhatóság alá, a Róma-Tarentum közti háború eredményeképpen.
Kr. e. 88-ban Elea, új néven Veliaként vált municípiummá és kapott polgári jogokat. A környéken befolyásos római polgárok, mint Marcus Tullius Cicero és a ifjabb Cato birtokoltak jól berendezett villákat.
A középkorban a romterületen a normannok felépítették Castellammare della Bruca várát. A kereskedelmi áramlatok és a kikötő feltöltése következtében a város elszegényedett, és a 9. század körül teljesen lakatlanná vált.
Napjainkban a Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park részét képezi. 1998-ban az UNESCO a világörökség részének nyilvánította az egykori görög város területét.
Lásd még
Külső hivatkozások
- Város Velia
- Velia (Információ)
- Ruins of Velia
- Cilento and Vallo di Diano National Park with the Archeological sites of Paestum and Velia, and the Certosa di Padula (A világörökségi helyszín az UNESCO listáján)
