Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848)

Napjainkban a Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848) olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a modern társadalomban. Megjelenése óta a Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848) vitákat és vitákat vált ki, felkeltve az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ez a jelenség számos megbeszélést váltott ki, amelyek különböző szempontokat fednek le, a gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt ​​​​hatásig. Mivel a Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848) továbbra is releváns téma, döntő fontosságú, hogy elemezzük különböző oldalait, és megértsük, hogyan befolyásolja mindennapi életünket. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Vasárnapi Újság (hetilap, 1834–1848) jelenségét és mai jelentését.

Ez a szócikk a Kolozsvárt megjelent hetilapról szól. Hasonló címmel lásd még: Vasárnapi Újság (egyértelműsítő lap).
Vasárnapi Újság
Az első szám címoldala
Az első szám címoldala
Adatok
Típushetilap
Ország Magyarország
Alapítva1834
Megszűnt1848
FőszerkesztőBrassai Sámuel
SzerkesztőBrassai Sámuel
Nyelvmagyar

Vasárnapi Újság a reformkor legolcsóbb ismeretterjesztő hetilapja volt, amely Kolozsváron jelent meg az Erdélyi Híradó melléklapjaként 1834-1848 közt.

A lap kiadói, szerkesztője, tartalma

Az erdélyi kaszinó szorgalmazta a lapalapítást Bölöni Farkas Sándor elgondolása nyomán. Brassai Sámuel szerkesztette ismeretterjesztés és népművelési célzattal. A 12 számot megért 1834-es Garasos Tár szolgált mintául, s főleg az Európa-szerte elterjedt úgynevezett penny-magazinok (széles olvasóközönségnek szánták olcsó pénzért). Közhasznú ismereteket adtak közre a politika, a társadalom, a gazdaság és a tudományok területéről. A külföldi hírek rovatot 1840-ig Kriza János szerkesztette.

Források

  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2227. o. ISBN 963-05-6807-1