A mai világban a Vértes Imre (labdarúgó) számos területen jelentős jelentőséggel bír. Befolyása kiterjedt a társadalomra, a politikára, a kultúrára és a gazdaságra, olyan hatást váltva ki, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Akár személyes, akár globális szinten, a Vértes Imre (labdarúgó) különös érdeklődést váltott ki, és fontos vitákat és kutatásokat motivált. Ebben a cikkben elmélyülünk a Vértes Imre (labdarúgó) lenyűgöző univerzumában, feltárva annak számos oldalát és a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát. Részletes elemzésen keresztül igyekszünk jobban megérteni, hogy a Vértes Imre (labdarúgó) hogyan jelölt meg előtte és utána a kortárs élet különböző aspektusaiban.
Vértes Imre | |||||||
Személyes adatok | |||||||
Teljes név | Vértes Imre | ||||||
Születési dátum | 1892. december 20. | ||||||
Születési hely | Budapest, ![]() | ||||||
Halálozási dátum | 1931. május 22. (38 évesen) | ||||||
Halálozási hely | Törökbálint, Magyarország | ||||||
Egyéb foglalkozás | Ügyvéd | ||||||
Nemzeti játékvezetés | |||||||
| |||||||
Nemzetközi játékvezetés | |||||||
| |||||||
Vértes Imre dr., Wellisch (Budapest, 1892. december 20. – Törökbálint, 1931. május 22.) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Nemzetközi nyilvántartókban Veres Imre néven is rögzítik. Polgári foglalkozása ügyvéd, zsákkereskedő.
Wellisch József és Pollák Sarolta fiaként született. 1924. december 21-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a New York-i születésű Löffler Cecíliát, Löffler Vilmos és Schwartz Hermina leányát.[1]
Játékvezetésből 1904-ben Budapesten a Bíró Bizottság előtt vizsgázott. Az MLSZ által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A Magyar Labdarúgó-szövetség a Bíró Bizottságának minősítésével 1906-tól NB II-es, 1916-tól NB I-es játékvezető. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. Korabeli irodalom szerint 1908–1914 között a legjobb mérkőzésvezetők közé tartozott. A nemzeti játékvezetéstől 1926-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 81.
Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
---|---|---|---|---|---|
1916. szeptember 3. | Hungária körúti Stadion, Budapest | első NB I-es mérkőzése | MTK–FTC | 4 – 1 | 9000 |
1926. február 28. | Hungária körúti Stadion, Budapest | utolsó NB I-es mérkőzése | Vasas– MTK | 1 – 1 | 15 000 |
Vezetett kupadöntők száma: 1.
Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
---|---|---|---|---|---|
1922. június 18. | Hungária úti Stadion., Budapest | döntő első mérkőzése | Ferencvárosi TC–Újpesti TE | 2 – 2 | 5000 |
A Magyar Labdarúgó-szövetség Bíró Bizottsága terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1916-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az első világháború megszakította sportpályafutását, 1923-tól újra nemzetközi minősítésű. A nemzetközi játékvezetéstől 1926-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 4.
Időpont | Helyszín | Mérkőzés típusa | Mérkőzés | Eredmény | Nézők száma |
---|---|---|---|---|---|
1916. október 1. | Üllői úti Stadion, Budapest | felkészülési | Magyarország–Ausztria | 2 – 3 | 16 000 |
1924. november 2. | Üllői úti Stadion, Budapest | felkészülési | Budapest válogatott–Zágráb válogatott | 3 – 1 | 10 000 |
A Magyar AC főtitkára. 1926-ban a szövetségi kapitányt segítő válogató bizottság tagjai: Hajós Alfréd, Mamusich Mihály dr., Vértes Imre.