Ez a cikk a Uzsoki-hágó témával foglalkozik, amely a kortárs társadalomban nagyon fontos és releváns kérdés. Különböző nézőpontokból és tanulmányi területekről a Uzsoki-hágó felkeltette a szakértők, akadémikusok és a nagyközönség figyelmét a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatásának és befolyásának köszönhetően. A következő néhány sorban ezt a témát alaposan megvizsgáljuk, feltárva annak eredetét, következményeit és lehetséges megoldásait, hogy fény derüljön és gazdagító vita alakuljon ki a Uzsoki-hágó-ről.
Uzsoki-hágó | |
![]() | |
Földrajzi adatok | |
Országok | ![]() |
Fekvése | Keleti-Kárpátok |
Legmagasabb pont | 889 m |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Uzsoki-hágó témájú médiaállományokat. |
Az Uzsoki-hágó (ukránul перевал Ужоцький ) az Északkeleti-Kárpátok, azon belül az Erdős-Kárpátok egyik hágója Ukrajnában, Kárpátalja Nagybereznai járása és a Lvivi terület Turkai járása határán.
A Keleti-Kárpátok gerincén, az Ung és a Sztrijbe ömlő Javorivka folyó völgye között helyezkedik el a kárpátaljai Uzsok és Lvivi területen lévő Szjanki és Javoriv között. A hágó tengerszint feletti magassága 889 méter. Itt halad keresztül a Lvivbe tartó N13-as országút és a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Az első világháború idején, 1914-ben az osztrák–magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári csapatokkal.
A hágón a valóban lenyűgöző természeti szépségen kívül látható egy első világháborús osztrák–magyar és orosz közös katonai temető.