Usszuri
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Usszuri hatását a modern társadalomra. A Usszuri felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, heves vitákat váltva ki a relevanciájáról és a következményeiről. Az évek során a Usszuri jelentős változáson ment keresztül, általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. Ez a cikk az eredetétől a kortárs kultúrára gyakorolt hatásáig közelebbről megvizsgálja, hogy a Usszuri milyen szerepet játszik a mai társadalomban, és hogyan alakította váratlan módon világunkat.
| Usszuri | |
 | |
| Az Usszuri Gornije Kljucsi településnél | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Kína, Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 897 km |
| Vízhozam | 2000 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 193 000 km² |
| Forrás | Szihote-Aliny |
 é. sz. 43° 44′ 02″, k. h. 134° 25′ 30″43.733944°N 134.424861°E | |
| Torkolat | Amur |
| é. sz. 48° 16′ 26″, k. h. 134° 43′ 14″48.273833°N 134.720528°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| Az Usszuri vízgyűjtő területe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Usszuri témájú médiaállományokat. | |
Az Usszuri (oroszul: Уссури, kínaiul: 乌苏里江, Vuszuli csiang ()) folyó Kína és Oroszország határán, az Amur legnagyobb hozamú, jobb oldali mellékfolyója.
Földrajz
Hossza: kb. 897 km, vízgyűjtő területe: 193 000 km², évi közepes vízhozama: 1150 m³/s.
Oroszországban, a Szihote-Aliny hegylánc déli részén ered, majd útját zömében északnak folytatva jelentős szakaszán, egészen a Habarovszknál található torkolatáig a kínai–orosz határon folyik. Novembertől áprilisig többnyire befagy, utána viszont tavasszal és – a monszun következtében – nyáron is nagy árvízhullámok vonulnak le rajta. A partján épült Leszozavodszknál keresztezi a folyót a transzszibériai vasútvonal.
Legnagyobb mellékfolyói:
- balról, Kína Hejlungcsiang tartományában a Muling (577 km), a Naoli (596 km) és a Hanka-tó vizét levezető Szingacsa (kb. 200 km)
- jobbról, Oroszország Tengermelléki határterületén a Bikin (560 km), a Hor (453 km) és a Nagy-Usszurka (régi nevén: Iman, 440 km).
Egyéb
Számos állatfaj – egyebek mellett az usszuri barna medve (Ursus arctos lasiotus) – viseli a nevét.
A folyót és térségét, így a Szihote-Alinyt térképezte fel 1902 és 1908 között a nanáj vadász Derszu Uzala segítségével Vlagyimir Arszenyjev, amelyről két nagy sikerű könyvet (Az Usszuri vidékén (По Уссурийкому краю) (1921) és Derszu Uzala (1923)) írt, s amelyekből Kuroszava Akira forgatta a Derszu Uzala című filmet.[1]
Jegyzetek
- ↑ IMDb - Derszu Uzala (1975). (Hozzáférés: 2019. június 12.)
Források
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
