Umami

A mai világban a Umami olyan téma, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár mai jelentősége, a Umami olyan témává vált, amely senkit sem hagy közömbösen. A Umami eredetétől a mai hatásig a különböző tudományterületek szakértőinek mélyreható elemzésének tárgya volt, akik igyekeznek jobban megérteni a természetét és a különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Umami legrelevánsabb aspektusait és a mai világban betöltött jelentőségét vizsgáljuk meg.

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Umami-összetevőkben gazdag például a paradicsom

Az umami (japán: 旨味 vagy うまみ, „finom íz”; kínaiul: 鮮味, hszianvej) az alapvető édes, savanyú, sós és keserű íz mellett az úgynevezett „ötödik íz”. Megtalálható például a paradicsomban, a sajtfélékben, a halfélékben, a spenótban és a japán konyhában használt konbu (コンブ) nevű barnamoszatban (Laminaria japonica). A nátrium-glutamátot (E621) először 1908-ban Ikeda Kikunae izolálta,[1] ez az adalékanyag is képes az umami kiváltására. Gyakorta használják ízfokozóként.

A keleti konyhákban az umami alapvető fontosságú, nyugaton leginkább „erőteljesen kellemes ízként”, „kínai ízként” vagy „húsízként” jellemzik. Az umami észlelésére képes ízlelő receptorok a nyelv egész felületén megtalálhatóak.

Jegyzetek

  1. ↑ Löliger, Jürg (2000. április 1.). „Function and Importance of Glutamate for Savory Foods”. The Journal of Nutrition 130 (4), 915S–920S. o. DOI:10.1093/jn/130.4.915S. ISSN 0022-3166. 

Források

  • Mi az az umami?. Origo, 2012. szeptember 25. (Hozzáférés: 2012. szeptember 28.)
  • Ninomiya K (1998). „Natural Occurance”. Food Reviews International 14 (2&3), 177–211. o. DOI:10.1080/87559129809541157. 
  • Chaudhari N, Landin AM, Roper SD (2000). „A metabotropic glutamate receptor variant functions as a taste receptor”. Nature Neuroscience 3 (2), 113–119. o. DOI:10.1038/72053. PMID 10649565. 
Ez az élelmiszeripari témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!