Tápegység (PC)

Napjainkban a Tápegység (PC) olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Az emberek folyamatosan információkat keresnek a Tápegység (PC)-ről, akár kíváncsiságból, akár szükségletből, akár személyes érdeklődésből. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Tápegység (PC) visszatérő beszédtémává vált különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben a Tápegység (PC)-hez kapcsolódó különböző szempontokkal foglalkozunk azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész perspektívát kínáljunk a társadalmunkra oly nagy hatással bíró témában.

Egy személyi számítógép tápegysége belülről, a felső védőburkolat eltávolítása után
Ez a szócikk a számítógépekben használt tápegységekről szól. Hasonló címmel lásd még: Tápegység.

A tápegység (angolul Power Supply Unit, vagy röviden PSU) a számítástechnikában, (a "PC-ben") az az alkatrész, amely a számítógép működéséhez szükséges feszültségeket állítja elő.

A 230V váltóáramot egyenárammá és törpefeszültséggé alakítja. A doboz gondosan földelve van, 2012 §12.21 törvénynek megfelelően. A tápegység kimeneti áramerőssége 20–23 Ampert is eléri. Ez a HiPro eszközöknél (kb. 2003 óta) 19-től 34 Amperig is terjedhet.

Kimenetek

Feszültségszint Leírás
-12V például soros port negatív feszültségszintjéhez
-5V
GND Közös (föld), ehhez képest értendő a többi feszültségszint
3,3V * Bővítőkártyák (például PCI, AGP, PCMCIA) és integrált áramkörök, processzorok, és egyéb mikrovezérlők (mint pl. Arduino) számára (utóbbiak esetében általában bemenetként szolgál egy tápegység számára, amely a kellő (alacsonyabb) feszültségszintet állítja elő)
+5V Kommunikációs csatornák felső szintje (IDE), USB-s eszközök tápenergiája, bővítőkártyák, hardverelemek tápenergiája
+5VSB * Szünetmentes feszültség, amely a számítógép kikapcsolása után is jelen van. Olyan eszközök számára, amelyek előidézhetik a számítógép elindulását - például PS/2, USB billentyűzet és egér, PCI kártyák: hálózati kártya (wake-up LAN)
+12V Többnyire mechanikus egységek számára (merevlemez, optikai lemezmeghajtó, hajlékonylemez meghajtó motorja, ventilátor), soros port pozitív feszültségszintje

*: az AT típusú tápoknál nincs.

Fajtái

  • Külső tápegység (pl: Commodore 64-hez ill. laptophoz való)
  • AT: ezeket az operációs rendszer nem tudta vezérelni, például nem tudta kikapcsolni. Ezeket 1996-ig; a P2-P3-as alaplapok koráig használták. (Az alaplapra 2 db 5 eres csatlakozóval kapcsolódik.) Ezek a tápegységek túlnyomó többségben ún. kapcsolóüzemű tápegységek voltak.
  • ATX: az alaplap folyamatosan kap egy alacsony (+5 V) feszültséget, így lehetővé válik, hogy a gépet szoftveres úton leállítsuk, illetve külső hardveregység segítségével (pl. modem, hálózati kártya) felébresszük, tehát az alaplap tudja vezérelni a tápegységet. (Az alaplapra 2 × 10 vagy 2 × 12 és még egy 12 V-os ATX-csatlakozó (ez csak a 2 × 12 eresekre vonatkozik) eres csatlakozóval kapcsolódik, és mindegyikük kapcsolóüzemű.)
    • SFX: "Small Form Factor", az ATX egyik variánsa, méretében kisebb tápegység, általában kicsi kialakítású, MicroATX gépházakban alkalmazzák.
  • BTX: ezeket a tápegységeket és alaplapokat jelenleg kezdték el forgalmazni, elterjedésére azonban még várni kell.

További információk

Források

Ez a hardverrel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!