Totális háború

A mai világban a Totális háború sokak érdeklődésére számot tartó téma lett. A Totális háború eredetétől a társadalomra gyakorolt ​​hatásáig folyamatos vitát váltott ki, amely mélyreható gondolkodást igényel. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Totális háború-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a történetétől a mai relevanciáig. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy teljes és tárgyilagos képet nyújtsunk a Totális háború-ről, azzal a céllal, hogy az olvasók szélesebb körben megértsék ezt a témát.

A totális háború kifejezés egy ország erőforrásainak és gazdaságának teljes felhasználásával, a lakosság végsőkig való igénybevételével folytatott háború, hadviselés, mozgósítás. A harc jellegéből adódóan általában a másik fél teljes hadászati megsemmisítéséig tartanak az ellenségeskedések (pl. második világháború). A fogalom legismertebb használata Joseph Goebbelshez fűződik, aki a Harmadik Birodalom propagandaminisztereként használta a berlini Sportpalotában tartott beszéde alkalmával, 1943. február 18-án.

Meghatározása

Első említése Carl von Clausewitz porosz háborús teoretikustól származik, aki az „Absoluter Krieg”, tehát abszolút háborút használta rá.

Jelentése

  • teljes mozgósítás: minden maradék, illetve szabad erőt a frontra vezényelni
  • teljes ellenőrzés: az állampolgárok totális felügyelete
  • totális technikai fejlesztések: minden erőforrás alárendelése a haditechnikai fejlesztéseknek
  • totális háborús célok: pl. egész országok elpusztítása

Totális háborúk a történelemben

Források

  • Albert A. Stahel: Klassiker der Strategie. vdf, 2004, ISBN 3-7281-2920-8, S. 205.
  • Erich Ludendorff: Der totale Krieg. München 1935.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Totaler Krieg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.