A mai világban a Toncz Tibor a szakértők és a nagyközönség érdeklődésére számot tartó téma lett. A társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásával a Toncz Tibor felkeltette a globális közösség figyelmét, és széleskörű vitát váltott ki a következményeiről. A Toncz Tibor megjelenésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és számos jelentős változást idézett elő különböző területeken. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a Toncz Tibor hatását, és megvizsgáljuk annak számos aspektusát, hogy jobban megértsük a mai jelentőségét.
Toncz Tibor | |
Született | Toncz Tibor László 1905. szeptember 26.[1] Budapest |
Elhunyt | 1979. november 9. (74 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1956) |
Sírhelye | Farkasréti temető (18-1-87)[2][3] |
Toncz Tibor (Budapest, 1905. szeptember 26. – Budapest, 1979. november 9.) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, karikaturista, könyvillusztrátor.
Toncz Sándor és Mátay Gizella fiaként született. Mérnöknek készült, ám Kolozsvárott festeni, a budapesti Iparrajziskolában rajzolni tanult. Riportrajzokat, könyvillusztrációkat, karikatúrákat és reklámgrafikákat készített. Díszlettervezéssel is foglalkozott. 1925–1927 között a Tolnai Világlapjának, 1932-től a Délibáb, majd az Új Magazin munkatársa lett. Mindkét újságnak írásokhoz és cikkekhez készített illusztrációkat. 1930-tól tagja volt a Magyar Rajzolóművészek Egyesületének. Megjelentek munkái: az Ünnep, Vasárnapi Újság, Liliput, Pesti Futár, Forrás, Gyermekvilág című lapokban. Karikatúrái jelentek meg (1944-ben) a Pesti Posta című politikai vicclapban. 1945–1947 között a Dolgozók Világlapjának rajzolt. 1946–1949 között a Szabadszáj című lapnak is rajzolt. 1948-ban lett a Ludas Matyi művészeti szerkesztője. Rajzaiban néhány, elegáns könnyed vonallal emberi sorsokat, konfliktusokat tudott humorosan elmondani. Könnyedén odavetett, impresszionista vonalakkal, kalligrafikusan dolgozott. Franciás, lezser, mondén rajzokat készített, hosszú lábú, szép nőket rajzolt, elegáns, jó kompozíciójú rajzoló volt. Hat hét Kínában címmel albumot adott ki (1956), melyben a kínai tanulmányútja során készített grafikáit válogatta össze. A több mint 200 riportrajzát, portréit és vízfestményeit számos kiállításon is bemutatta. Nyugdíjasként is rajzolt a Ludasnak, országos és vidéki lapoknak. Munkásságát Munkácsy-díjjal jutalmazták. (1956) Szignó: Toncz Tibor.
Felesége Nasch Rózsa volt, Nasch Lipót Áron és Mechlovits Emma lánya, akivel 1934. május 9-én Budapesten kötött házasságot.
|
|
|