Ebben a cikkben a Thúri Farkas Pál lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, elemezve a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Thúri Farkas Pál a keletkezésétől a mai relevanciájáig felkeltette az akadémikusok, tudósok és rajongók figyelmét. Megismerjük annak időbeli alakulását, valamint a kultúrára, politikára és gazdaságra gyakorolt hatását. Egy részletes elemzésen keresztül felfedezzük a Thúri Farkas Pál számos aspektusát és fontosságát a jelenkori kontextusban. Ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Thúri Farkas Pál-ről, kitérve annak legrelevánsabb aspektusaira, és olyan multidiszciplináris perspektívát kínál, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy értékelje valódi hatókörét.
| Thúri Farkas Pál | |
| Született | 2. évezred Mezőtúr[1] |
| Elhunyt | 1571. december 1.[2] |
| Foglalkozása |
|
Thúri Farkas Pál (Mezőtúr, ? – Abaújszántó, 1571. december 1.) református egyházi író. Thuri György tolnai iskolaigazgató apja.
Szülővárosában tanult, és tanított is itt, majd 1555-től a wittenbergi egyetemre járt, a magyar coetus alapító tagja volt.
1557-től Tolnán, 1558-tól pedig Sárospatakon rektor, 1560–1561-ben Sajószentpéteren prédikátor volt.
1563-ban mint a helvét irány egyik kezdeményezőjét evangélikus földesura, Perényi Gábor Wittenbergbe és Lipcsébe küldte teológusok véleményét kérni. A kedvezőtlen válasz és a füzéri hitvita (1564) után Thúri Farkas Pál elmenekült, Biharon lett lelkész. Részt vett az erdélyi antitrinitáriusok elleni küzdelemben. 1569-ben Abaújszántón ő volt első pap; az itteni templomban temették el. A török hódoltság egyházi viszonyairól szóló latin levelét Bocatius János (1613) és Szenczi Molnár Albert (1616) adta ki. Híres latin disztichonja Kálvin Institutiójáról.