Thár-sivatag
| Thár-sivatag | |
 | |
| A Thár-sivatag Dzsaiszalmer közelében | |
| Elhelyezkedés | India, Pakisztán |
| Besorolás | sivatag, félsivatag |
| Terület | 200 000 km² |
| Térkép | |
 | |
| Műholdas kép a Thár-sivatagról, Pakisztán és India határvonalával | |
| Elhelyezkedése | |
Thár-sivatag
Pozíció India térképén
| |
 é. sz. 26° 59′ 04″, k. h. 71° 00′ 06″26.984444444444, 71.00166666666726.984444°N 71.001667°EKoordináták: é. sz. 26° 59′ 04″, k. h. 71° 00′ 06″26.984444444444, 71.00166666666726.984444°N 71.001667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thár-sivatag témájú médiaállományokat. | |
A Thár-sivatag vagy Nagy-Indiai-sivatag (hindi: थार मरुस्थल, rádzsasztáni: थार मरुधर, urdu: صحراےَ تھر) az indiai szubkontinens északnyugati részén, Pakisztán és India határának két oldalán húzódik. Területe kb. 250 000 km². Hossza kb. 800 km, szélessége kb. 480 km.
A Thár-sivatag túlnyomó része az indiai Rádzsasztán állam területén fekszik, egy része átterjed Pakisztánra, északon, keleten és délen pedig a szomszédos indiai államokra. Nyugaton az Indus völgye határolja, keleten az Aravalli-hegység, észak-ÉNy-on a Szatledzs folyó, délen a gudzsaráti Kaccsh, amely részben sivatagos, részben mocsaras táj. A Thár területének 10-20%-a homoksivatag, míg nagyobb része kő-, kavics-, agyagsivatag, itt-ott bozóttal, kevés fával. Nagy területeket fed szeván-fű (Lasiurus scindicus), valamint mind szívós, kemény, drótszerű, mind pedig pozsgás cserjék és elszórtan nőtt fák.
Egyes helyeken a talajvíz sós, ezért öntözésre alkalmatlan, ennek ellenére egyes mélyedésekben, földteknőkben szegényes búzatermést takarítanak be. A bozótos és füves dűnéken marha- és kecskenyájakat legeltetnek.
A sivatag több vadállatának különleges képessége van, hogy megőrizze a vizet. A kulán (vadszamár) vizet tartalékol a testében és nagymértékű vízvesztést is képes túlélni. A chinkarai gazella ivóvíz nélkül is képes élni úgy, hogy az anyagcsere folyamán a táplálékból vizet állít elő. Nagyszámú madár- rovar-, továbbá emlősfajok is (rókák, sakálok) élnek itt.
A kutatók szerint a régió Kr. e. 2000 és Kr. e. 1500 között kezdett elsivatagosodni, és mai formájában Kr. e. 1300 és Kr. e. 900 között alakult ki.
Éghajlata
Az évi csapadékmennyiség helytől függően 100-250 mm, ami a monszun 2-3 hónapja alatt hullik le. A hőmérséklet május-júniusban az 50 °C-ot is elérheti.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 35,8 | 37,8 | 42,3 | 45,8 | 48,0 | 49,2 | 47,0 | 43,3 | 43,3 | 42,2 | 38,8 | 34,4 | 49,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,8 | 27,3 | 33,3 | 39,1 | 41,9 | 40,9 | 38,1 | 36,6 | 37,1 | 36,5 | 31,3 | 25,4 | 34,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 9,1 | 12,4 | 18,1 | 23,5 | 26,4 | 27,6 | 27,0 | 25,9 | 25,0 | 21,8 | 15,9 | 10,5 | 20,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −5,9 | −4,4 | 3,4 | 10,6 | 15,1 | 17,2 | 20,1 | 19,1 | 12,9 | 8,3 | 2,0 | −0,6 | −5,9 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 1 | 5 | 3 | 7 | 7 | 21 | 59 | 72 | 19 | 3 | 1 | 2 | 202 |
| Forrás: India Meteorological Department | |||||||||||||
Főbb városok
Dzsaiszalmer, Bíkánér, Dzsódhpur.
Homokdűnék Rádzsasztánban
Muszlim lány Dzsaiszalmér környékén
Jegyzetek
- ↑ Hubert Lamb: Reconstruction of the Course of the Postglacial Climate over the World
- ↑ Station: Jaisalmer Climatological Table 1981–2010. Climatological Normals 1981–2010 pp. 345–346. India Meteorological Department, 2015. január 1. . (Hozzáférés: 2021. január 20.)
- ↑ Extremes of Temperature & Rainfall for Indian Stations (Up to 2012). India Meteorological Department, 2016. december 1. . (Hozzáférés: 2021. január 20.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thar Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thar című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Reader's Digest: Világjárók lexikona
- Roger Few: Vadregényes tájakon
| Nemzetközi katalógusok |
|---|