Napjainkban a Tenyésztőreaktor a világ számos embere számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Tenyésztőreaktor egyre nagyobb jelentőséggel bír a társadalom különböző területein. A politikától a tudományig a Tenyésztőreaktor jelentős mértékben bizonyította hatását és befolyását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tenyésztőreaktor különböző oldalait és dimenzióit, elemezve annak fontosságát és relevanciáját a mai világban. Ezenkívül megvizsgáljuk a különböző ágazatokra gyakorolt hatását és a jövő átalakításának lehetőségét.
A tenyésztőreaktor olyan atomreaktor, amely több nukleáris üzemanyagot állít elő, mint amennyit elhasznál. A láncreakciót ez esetben gyors neutronok tartják fenn, így szükségtelen a neutronmoderátor alkalmazása.
Az ilyen reaktor beindításához 15–20%-ra dúsított urán szükséges, de ha beindul, saját magának állítja elő az üzemanyagot.
Az üzemanyag 20% plutónium-dioxid (PuO2) és 80% urán-dioxid (UO2). A plutónium hasadóképes, és leginkább gyors neutronokkal lehet hasítani. A hasadásból kapott neutron is gyors, így a kör bezárult. A reaktormagot tiszta 238-as uránnal veszik körül, ami neutronbefogással (és két béta-bomlással) 239-es plutóniummá alakul. Ezt később feldolgozzák, ezáltal kinyerve a plutóniumot, amit azután üzemanyagként lehet alkalmazni.
Az előállított hasadóanyagot elsősorban fegyvergyártásra használják fel. A világ energiatermelésének töredékét adják.
A tórium alapú erőművek első lépcsője egy tenyésztési szakasz. Itt a tórium-232-est tenyésztve urán-233-ast kapunk. Ez mindenképpen szükséges, mivel a tórium 232-es nem képes maghasadásra, az urán-233 viszont igen.
- még mindig nincs kész egy jelentős tórium-reaktor sem, habár már az 1960-as években működött Oak Ridge.ben egy 2 MW kapacitású folyékony sóolvadékos reaktor.[2]
- a bomlástermékek felezési ideje kevesebb az uránnal üzemelő reaktorokénál, így nagyobb mennyiségű radioaktivitással kell számolni, és tórium- üzemanyagú reaktorok hulladékainak újra hasznosításában és tárolásában nem rendelkezünk olyan tapasztalattal, mint amilyennel az uránnál.
A tenyésztőreaktorok gyakran folyékony fémet használnak hűtőanyagként. A leginkább használt fém a nátrium, de kisebb erőművekben NaK és ólom is előfordul. Régebbi típusokban higanyt is használtak. A higany és a NaK előnye, hogy szobahőmérsékleten is folyékonyak, tehát jól megfelelnek a kísérleti berendezéseknek, míg a nagy teljesítményű erőművek esetében ez lényegtelen.