Tengeri kígyó

A mai világban a Tengeri kígyó olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár a Tengeri kígyó-ről, mint közszereplőről, a Tengeri kígyó-hez kapcsolódó történelmi eseményről vagy éppen aktuális vitatémáról beszélünk, kétségtelenül fontos elmélyülni a jelentésében és a következményeiben. Ebben a cikkben elmélyülünk a Tengeri kígyó világában, és feltárjuk különböző oldalait, hogy megértsük jelentőségét és hatását a kortárs társadalomra.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A tengeri kígyó, a héber leviatan megfelelője. (Héber: לִוְיָתָן, livjatan ’feltekeredett, összecsavarodott’, tibériaszi héber liwyāṯān.) Mitikus tengeri állat, melyet óriáskígyó, sárkány vagy krokodil alakban ábrázolnak. Idővel a leviatan mindenféle nagyméretű szörny szinonimája lett. A modern héberben egyszerűen cetet jelent.

Leviatan elpusztítása Gustave Doré metszetén (1865)

Az Újtestamentum szerint a Leviatan az Antikrisztus megtestesítője, akit az Úrnak le kell győznie. Más (ószövetségi) írásokban is szerepel, például Zsoltárok könyve, 74:13.-14.. Egyesek szerint azonos Rahab démonnal vagy sárkánnyal (Ézsaiás próféta jövendölése, 51:9). Thomas Hobbes is ezt a szimbolikus képet használta fel az államról írt művében (1651).

A magyar Sárkány Lovagrend jelvényének egyes ábrázolásai is inkább tengeri kígyóra, mint sárkányra emlékeztetnek.

  • Tengeri kígyó Erik Ludvigsen Pontoppidan, Bergen püspöke, Norvégia természetrajza című művéből (1755)
    Tengeri kígyó Erik Ludvigsen Pontoppidan, Bergen püspöke, Norvégia természetrajza című művéből (1755)
  • Tengeri szörny Hans Egede szerint (1734), grönlandi utazásáról. Leírása szerint: "1734. július 6-án, amikor Grönland déli partjainál jártunk, egy tengeri szörny jelent meg előttünk, melynek feje, amikor azt felemelte, a főárbócig ért. A pofája hosszú és hegyes volt, és hasonlóan fújta ki a vizet a bálnához; nagy széles mancsai voltak; a testét pikkelyek fedték; a bőre durva és egyenetlen volt; más nézőpontból kígyónak tűnt; és amikor lemerült, a farka, melyet a levegőbe emelt, a testéből az egész hajó hosszát kitette."
    Tengeri szörny Hans Egede szerint (1734), grönlandi utazásáról. Leírása szerint: "1734. július 6-án, amikor Grönland déli partjainál jártunk, egy tengeri szörny jelent meg előttünk, melynek feje, amikor azt felemelte, a főárbócig ért. A pofája hosszú és hegyes volt, és hasonlóan fújta ki a vizet a bálnához; nagy széles mancsai voltak; a testét pikkelyek fedték; a bőre durva és egyenetlen volt; más nézőpontból kígyónak tűnt; és amikor lemerült, a farka, melyet a levegőbe emelt, a testéből az egész hajó hosszát kitette."

Lásd még