Tell
A mai világban a Tell fontos szerepet játszik a társadalomban. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Tell napjainkban nagyon fontos témának bizonyult. Az évek során széles körben vitatták meg a Tell-et és az élet különböző területeire gyakorolt hatását. Ez a cikk elemezni kívánja a Tell jelentőségét és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását, valamint időbeli alakulását. A Tell-ről szóló különböző nézőpontok és vélemények kerülnek megvitatásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet nyújtsanak a témában.
A tell (héber: תל - "domb”) mint régészeti szakkifejezés régi városokat rejtő törmelékhalmot, településdombot jelöl. A fogalmat elsősorban Mezopotámia és a Közel-Kelet régészeti kultúráira vonatkozólag használják.
Ilyen dombok az egyébként sík vidéken hosszú idő, sokszor több ezer év alatt keletkeztek egy-egy város építéstörténete kapcsán. Az ilyen városokban a régi épületek bontásakor a törmeléket – többnyire vályog vagy égetetlen agyagtégla, kisebb részben égetett agyag és kő – nem hordták el, hanem elegyengették, s ennek a tetején építették fel az új épületeket. Több ezer év alatt a város lakószintje akár több tucat méterrel is kiemelkedhetett a környezetéből, ami a kényelmes romeltakarítás mellett a város védelmét is megkönnyítette, mintegy mesterséges fellegvárrá képezve azt.
A városokon belül a gyakran újjáépített, sok építőanyagot tartalmazó egyszerű templomokból így keletkeztek a jellegzetes mezopotámiai teraszos vagy „toronytemplomok”, a zikkuratok előképei.
Tellek
Példák tellre:
- Tell Abu Habbah (sumér, Szippar), Irak
- Tell Abu Hatab (sumér Kiszurra), Irak
- Tell Abu Hurejra, mezopotámiai lelőhely; földművelés legkorábbi nyomai
- Tell Abu Sahrein (sumér Eridu), Irak
- Tell Agrab, sumér, ma: Irak
- Tell Arqa, a neolitikum óta lakott, említik az Amarna-levelek, ma: Libanon
- Tell Astara (Aštartu), az Amarna-levelekben említik, ma: Szíria
- Tell es-Szultán (Jerikó) Egy 21 m magas domb mélyén 23 – egymás fölé épült – település maradványait tárták fel. Palesztina
- Tell Aszmar (sumér, Esnunna), Irak
- Tell el-Amarna (ókori egyiptomi Ahet-Aton): az ókori Egyiptom lelőhelyei közül az egyik legismertebb, neve azonban megtévesztő: tell nem található a lelőhelyen, a közeli Et-Till falu neve miatt ragadt rá a tell.
- Tell ed-Dabaa (ókori egyiptomi Hut-waret, görögül Avarisz), Egyiptom
- Tell el-Muqdam (ókori egyiptomi Taremu, görögül Leontopolisz), Egyiptom
- Tell Halaf, a neolit Halaf-kultúra lelőhelye, Szíria
- Tell Harmal (sumér, Shaduppum), a mai Bagdad területén, Irak
Források
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
- Martin A. Beek, ;.szerk.: H.H. Rowley: Atlas of Mesopotamia – A survey of the history of Mesopotamia from the Stone Age to the fall of Babylon, (Eredeti címe: Atlas van het Tweestromenland. Elsevier, Amsterdam). Translated from Dutch by D.R. Welsh, 2nd ed. (angol nyelven), London / Edinburgh: Nelson and Sons Ltd. (1962)
