Tavi denevér
A mai világban a Tavi denevér olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Legyen szó egy adott területen dolgozó szakemberekről, hobbi rajongókról vagy egyszerűen kíváncsi egyénekről, a Tavi denevér felkeltette a figyelmet és szenvedélyes vitákat váltott ki különböző szférákban. Az idő előrehaladtával a Tavi denevér megértésének és feltárásának fontossága egyre nyilvánvalóbbá válik, és ezért kulcsfontosságú a tanulmányozás és elemzés elmélyítése. Ebben a cikkben elmélyülünk a Tavi denevér különböző aspektusaiban, és feltárjuk a hatását különböző összefüggésekben, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a témáról, amely ma annyira aktuális.
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Pihenő tavi denevér
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Myotis dasycneme (F.Boie, 1825) | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tavi denevér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tavi denevér témájú kategóriát. |
A tavi denevér vagy tavi egérfülű-denevér (Myotis dasycneme) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A tavi denevér inkább Kelet-Európában fordul elő, Magyarországon csak szórványosan. 1987-ben a Három-kúti-barlangban 3000–4000 egyedből álló kolóniája lett regisztrálva. Elterjedési területe Franciaországtól keletre az oroszországi Jenyiszej folyóig és Kazahsztán északnyugati részéig terjed.
Megjelenése
A tavi denevér nagyobb, mint a hosszúlábú denevér. Az alsó comb és a bőrvitorla csupasz, a fülfedő kicsi, a fülhossz felénél is rövidebb. Háti oldala élesen elüt a világos alsó oldaltól.
Életmódja
A tavi denevér a vizek közelségét kedveli. Vízpartokon és víz felett egyaránt vadászik. Röpte gyors, fordulékony, a víz felszínéről is könnyedén felszedi a vízbe hullott rovarokat. Tápláléka rovarok (szúnyogok, lószúnyogok, tegzesek, kérészek, éjjeli lepkék).[2] Telelőhelye távolabb található a nyári vadászterületeitől. Téli álmát barlangokban, általában magányosan alussza át.[1] Még kevéssé vizsgált faj.
Jegyzetek
- ↑ a b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 88. oldal. ISBN 963-9079-58-8
- ↑ Bihari Zoltán: Denevérhatározó és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kiadó, 1996, 31. oldal. ISBN 963-9079-58-8
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
- Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
- Greenfo.hu[halott link]
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2010. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
