Ebben a cikkben a Tara (Írország) témáját és a mai társadalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. A Tara (Írország) évek óta érdeklődés és vita tárgya, és relevanciája az idő múlásával sem csökkent. Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépéseket és kutatásokat tapasztaltunk a Tara (Írország) körül, ami a fontosságának jobb megértéséhez és tudatosításához vezetett. Ebben a cikkben elmélyülünk a Tara (Írország)-et körülvevő különböző szempontokba, a történetétől és fejlődésétől a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáig. Reméljük, hogy ez a feltárás hozzájárul ahhoz, hogy megvilágítsuk a Tara (Írország)-et és annak a mai világban gyakorolt hatásait.
![]() |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Tara | |
![]() | |
Magasság | 197 m |
Ország | Írország |
Relatív magasság | 180 m |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tara témájú médiaállományokat. |
Tara dombja (írül Teamhair na Rí) hosszú, viszonylag alacsony mészkő-kiemelkedés a Boyne folyó közelében Írországban, Meath megyében, Navan és Dunshauglin között. Számos ősi építménymaradványt tartalmaz. A hagyomány szerint itt volt az ír nagykirály, az Árd Rí na hÉireann székhelye.
Egyes emlékei a kőkorszak végén, az újkőkorszakban készülhettek mintegy 5000 évvel ezelőtt. A legenda szerint a Tarát már az Ír-sziget kelták előtti mitikus lakói, a Tuatha Dé Danann nép is lakhatta. Már a kelták idején Meath királyság uralkodói innen uralhatták a sziget egy részét vagy egészét (befolyásuk kiterjedtségéről viták folynak). Még a 12. században is politikai központ lehetett, bár régi fénye a 6. század után lehanyatlott.
A WMF (World Monuments Fund 2008-as figyelőlistáján a világ 100 veszélyeztetettebb emlékhelyei közt szerepel az M3-as autópálya miatt, amely a közelben halad el.
Tarát a 19. és a 20. század fordulóján brit-izraelisták tárták fel, akik azt gondolták, az írek népe egyike volt Izrael elveszett törzseinek, és hogy a dombon találhatják meg a frigyládát.