Tőrös szöcske

Napjainkra a Tőrös szöcske a modern társadalom nagy jelentőségű témájává vált. Relevanciája a személyes vonatkozásoktól a globális problémákig terjed, amelyek hatással vannak az emberek, a vállalatok és a kormányok mindennapi életére. A Tőrös szöcske iránti érdeklődés az elmúlt években megnőtt, köszönhetően annak különböző területeken, mint például a politika, a technológia, a kultúra és a környezetvédelem. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tőrös szöcske különböző aspektusait, és megvitatjuk a mai hatását, valamint a lehetséges megoldásokat és stratégiákat a kihívások kezelésére.

Tőrös szöcske
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Fürgeszöcskék (Tettigoniidae)
Nem: Gampsocleis
Tudományos név
Gampsocleis glabra
(Herbst, 1786)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tőrös szöcske témájú kategóriát.

A tőrös szöcske (Gampsocleis glabra) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Eurázsiában honos szöcskefaj.

Megjelenése

A tőrös szöcske testhossza a hímek esetében 22–27 mm, a nőstényeknél 20–26 mm, ehhez járul még a 18–23 mm-es tojócső. Nagy, vaskos testalkatú faj. Alapszíne zöldes, barnás vagy szürkés; testét és szárnyait szabálytalan sötét foltok tarkítják. A torpajzs oldallebenyének szegélyén vékony fehér csík látható, amit gyakran sötét alap hangsúlyoz. A potrohszelvények pereme világos, különösen a potroh oldalán. A hátsó lábak combjának külső oldalán szinte mindig fekete hosszanti csík fut. Homloka keskeny. Az első lábak töve közt két tüskeszerű nyúlvány található. A szárnyak hosszúak, túlnyúlnak a potrohvégen, de nem érik el a hátsó térdet. A hímek cerkusza (potrohfüggeléke) háromszögletű, a tövénél lefelé irányuló belső foggal rendelkezik. A nőstény tojócsöve hosszú (majdnem testhossznyi), kissé lefelé ível és a csúcsa ferdén levágott.

Éneke erős (30-50 méterre is elhallatszik), gyors, monoton cirpelés, melyet hosszan, akár percekig is, kitart (hasonlít a Roesel-rétiszöcske énekére). Csak napos időben, a déli órákban énekel.

Hasonló fajok

A szemölcsevő szöcske, a Roesel-rétiszöcske, a púposhasú rétiszöcske és a szürke rétiszöcske hasonlít hozzá.

Elterjedése

Eurázsiában honos, a Pireneusoktól egészen Mongóliáig. A délorosz sztyeppéken a leggyakoribb, Európában elterjedése fragmentált és lokális. Magyarországon főleg az Alföldön, ritkábban domb- és hegyvidéken (pl. Keleti-Bakony) található meg.

Életmódja

Száraz, meleg rétek, legelők, zárt sziki gyepek, sztyeppjellegű társulások lakója. Nappal aktív. Általában a magasabb gyepszintben vagy kórókon tartózkodik, a hímek előszeretettel kapaszkodnak magasabb növényszárakra cirpelni. Mindenevő, növények leveleivel, virágaival, valamint kisebb rovarokkal, lárvákkal táplálkozik. Közepesen jól repül.

Kifejlett egyedeivel június közepétől október közepéig találkozhatunk. A nőstény a növényzettel (beleértve a mohatakarót) nem borított talajba rakja petéit. A lárvák a következő évben április közepén kelnek ki és hatszor vedlenek.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

  • Hím
    Hím
  • Nőstény
    Nőstény
  • Utolsó stádiumú nőstény lárva
    Utolsó stádiumú nőstény lárva

Kapcsolódó cikkek

Források