Tüskéscápa
Ebben a cikkben a Tüskéscápa lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és hely figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a tudományos világra gyakorolt hatásáig a Tüskéscápa nagy érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki minden típusú egyénben. Ezeken az oldalakon a Tüskéscápa különböző aspektusait elemezzük, az eredetétől a mai fejlődéséig. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Tüskéscápa-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Squalus acanthias Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tüskéscápa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskéscápa témájú kategóriát. |
A tüskéscápa (Squalus acanthias) a porcos halak osztályába a tüskéscápa-alakúak rendjébe és a tüskéscápafélék családjába tartozó Squalus nem típusfaja.[1]
Élőhely
Az Atlanti- és a Csendes-óceán északi részén, valamint Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália és Új-Zéland déli partvonalai mentén honos.[2]
Megjelenés
Az újszülöttek testhossza 20–30 cm, míg a kifejlett példányok 69–160 cm-re nőnek. Mindkét hátúszója tövénél mérgező tüske van, amelyről a nevét is kapta. A enyhén mérgező tüskék használatához a cápának a hátát meg kell görbítenie, hogy azok a támadó felé álljanak. A fajt nagy méretű szeme segíti a tájékozódásban, mikor mély vizekben a zsákmány után kutat,. Sötétebb színű hátát apró, fehér pettyek díszítik, míg hasa világosabb árnyalatú.[2]
Életmód
Különféle halakkal, lábasfejűekkel, rákokkal és medúzákkal táplálkozik. Az óceánban élő cápák közül a legkisebb fajok közé tartozik, mégis kegyetlen vadásznak számít. Vadászat során csoportokat alkot és a kisebb termetű állatok mellett a nagyobb méretű egyedeket is megtámadja. Állkapcsában a fogak, a többi cápához hasonlóan több sorban helyezkednek el, melyek a harapásakor metszőolló szerűen záródnak össze. Lassú életmódja ellenére kifejezetten aktív ragadozó és sok nagy méretű cápánál is tovább él.[2]
Élettartam
A legidősebb feljegyzett példány 75 évig élt.[2]
Szaporodás
A faj ivarérettségét a hím egyedeknél 6 évnél míg a nőstények esetében 12 évnél éri el. A vemhesség időtartama 22 hónap.[2]
Érdekességek
- Egy DNS-elemzés alapján kiderült, hogy az Egyesült Királyságban a fish-and-chips gyorséttermekben többek között veszélyeztetett cápafajokat is felszolgálnak az általános megnevezések alatt. A kutatók által vizsgált minták nagy része tüskéscápáktól származott, ezen állatok az európai vizekben sebezhető fajnak számítanak.[3]
- A tüskéscápák gyakran megrongálják a halászok hálóit, hogy a zsákmányból táplálkozzanak.[2]
Jegyzetek
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. szeptember 25.)
- ↑ a b c d e f Szuper cápák és más mélytengeri élőlények, HVG Kiadó Zrt, 2018 ISBN 9789633046418
- ↑ „Csodálatos állatvilág 2021 bookazine kiadó”.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Spiny dogfish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.