Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Túró Zoltán lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a koncepció vagy személy kínál. Történelmi eredetétől a mai relevanciájáig a Túró Zoltán alapvető szerepet játszott a társadalom különböző aspektusaiban. Ezeken az oldalakon végig elemezzük a kultúrára, technológiára, politikára és sok más területre gyakorolt hatását. Ezenkívül elmélyülünk a különböző oldalaiban, megvizsgálva, hogy a Túró Zoltán hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolja továbbra is életünket. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön egy felfedezőútban ezen az izgalmas témán keresztül, amelyben feltárjuk jelentését, következményeit és relevanciáját a mai világban.
Túró Zoltán | |
Született | 1972. december 22. (52 éves) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | festőművész |
Túró Zoltán (Budapest, 1972. december 22. −) magyarországi cigány festőművész.
Szülei romungrók voltak, anyja ősei több nemzedékre visszamenőleg zenész cigányok. Apja kőműves munkából tartotta el családját. Korán érdekelni kezdte a rajzolás és a festés, már 13 éves korában beiratkozott a Barcsay Gyermek Képzőművészeti Iskolába, amelyet Dombiné Szántó Melánia tanár vezetett, négy éven át itt módjában állt megismerni a történeti stílusirányzatokat. Közben egy évig kőfaragó szakiskolába járt, majd 1989-ben felvételt nyert a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba. A szaktárgyakból és a humán tárgyakból jó eredményeket ért el, de később a matematika és a kémia tárgyak miatt nem fejezte be az iskolát. Szerencsére nem sok idő múlva találkozott Péli Tamással és Szentandrássy Istvánnal. Ők segítették művészeti kibontakozását, elmagyarázták neki, hogy a klasszikus reneszánsz és barokk hagyományokra támaszkodva is lehet alkotni a 20. században is. Mesterei megerősítik őt abban, hogy a figurális festészet mellett is elkötelezheti magát. Így a klasszikus hagyományokra támaszkodva indult el a festői pályán, 1991-től már kiállító művész.
Híresek rajzai, amelyeket egy vonallal rajzol meg, addig nem emeli fel a ceruzát, míg a rajz kész nincs, ez a tény rendkívüli fantáziáját és rendkívüli technikai tudását egyaránt mutatja. Festményei is igen sikeresek, megragadó az expresszivitásuk, és egyfajta szürreális szerkesztettséget ötvöznek a klasszikus hagyományokkal és tematikákkal, például a Táltos (olaj, farost, 91x100 cm, 1991.) és a Cyranói kaland (olaj, farost, 80x123 cm, 1992.) esetében. Budapesten él és alkot, gyakran szerepel cigány festőművészek tematikus tárlatain.
Művei megtalálhatók a Magyar Művelődési Intézetben, Budapesten, a Néprajzi Múzeumban és a Roma Parlamentben.