Törpeboglárka

Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk a Törpeboglárka-ről és a mai világra gyakorolt ​​hatásáról. A Törpeboglárka egy olyan téma, amely különböző korú, nemű és kultúrájú emberek figyelmét felkeltette. A történelem során a Törpeboglárka viták, viták és ünneplések tárgya volt. Megérkezése óta a Törpeboglárka döntő szerepet játszik a kapcsolatainkban, a munkánkban és az életünkben. Ebben a cikkben elemezzük a Törpeboglárka különböző aspektusait, az eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Készüljön fel, hogy elmerüljön a Törpeboglárka lenyűgöző világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a jelenség kínál!

Törpeboglárka
Hím törpeboglárka
Hím törpeboglárka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Ízeltlábúak
Osztály: Rovarok
Rend: Lepkék
Család: Boglárkalepke-félék
Nem: Cupido
Tudományos név
Cupido minimus
Füssly, 1775
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpeboglárka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpeboglárka témájú médiaállományokat és Törpeboglárka témájú kategóriát.

A törpeboglárka (Cupido minimus) a boglárkalepke-félék családjába tartozó, Európától Szibériáig elterjedt lepkefaj.

Megjelenése

A törpeboglárka szárnyfesztávolsága 1,7-2,2 cm. Szárnyainak felső oldala egyszínű, sötétbarna, a hímeknél a szárnyak tövében csillogó kék pikkelyek láthatók. A szárnyak fonákjának alapszíne halvány porszürke, rajta világos udvarú, kis fekete pettyekből álló foltsor húzódik végig; ezek az elülső szárnyon kicsivel nagyobbak, mint a hátsón. A hátsó szárnyon nincs az egyes Cupido-fajokra jellemző farkinca.

Nem különösen változékony, a nagyobb példányokat forma alsoides néven írták le.

Hernyója zöld, néha barnás, hátán sárga vagy vörös vonalakkal.

Hasonló fajok

Hasonlíthat hozzá a palakék ékesboglárka, a hegyi törpeboglárka, a kóbor ékesboglárka, a kormos ékesboglárka, az aprószemes boglárka, a nagyszemes boglárka és a bengeboglárka.

Elterjedése

Eurázsia mérsékelt övi és mediterrán vidékein él az Ibériai-félszigettől egészen a szibériai Amur vidékéig. Magyarországon elsősorban a hegy- és dombvidékeken fordul elő.

Életmódja

Száraz gyepek, szikár legelők, sziklás hegyoldalak, karsztbokorerdők. löszpuszták lepkéje.

Évente két (északon és magas hegyvidéken csak egy) nemzedéke (április közepétől június elejéig és július-augusztusban) repül. A hímek territóriumot tartanak, magasabb fűszálak tetején őrzik területüket. A hímek néha nagyobb csapatokba gyűlnek a földön vagy nagyobb fűcsomók körül; pocsolyák mellett, állati ürüléken is szívogathatnak. Elsősorban kakukkfű vagy pillangósvirágúak nektárját fogyasztják. Hernyója különféle csüdfű-fajok (Astragalus spp.), somkóró-fajok (Melilotus spp.), nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria), tarka koronafürt (Coronilla varia), szarvaskerep (Lotus corniculatus) virágzatán táplálkozik. A teljesen kifejlett hernyó fűcsomókba bújva áttelel és a következő tavaszon bábozódik be.

Magyarországon nem védett.

  • Nőstény
    Nőstény
  • Párosodó törpeboglárkák
    Párosodó törpeboglárkák
  • Peterakó nőstény
    Peterakó nőstény
  • Peték
    Peték

Források