Ez a cikk a Szírosz témájával foglalkozik különböző nézőpontokból és megközelítésekből, azzal a céllal, hogy holisztikus és teljes képet adjon erről a témáról. A Szírosz-hez kapcsolódó különféle szempontok elemzésére kerül sor, részletes és naprakész információkkal, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy teljes mértékben megértse annak fontosságát és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen, a Szírosz-ről szóló különböző tanulmányokat, kutatásokat és szakértői véleményeket megvizsgáljuk annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk, amely hozzájárul a téma megismeréséhez és megértéséhez. A cikkben a Szírosz konkrét aspektusaiba kerül sor, kiemelve a különböző területekre gyakorolt hatását és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását.
Szírosz | |
![]() | |
Gallissas | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Dél-Égei-szigetek |
Prefektúra | Kükládok |
Népesség | |
Teljes népesség | 21 507 fő |
Földrajzi adatok | |
Szigetcsoport | Kükládok |
Terület | 84 km² |
Hosszúság | 16 km |
Szélesség | 8,0 km |
Tengerszint feletti magasság | 442 m |
Legmagasabb pont | 442 m |
Időzóna | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
Szírosz weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szírosz témájú médiaállományokat. |
Szírosz (görög írással Σύρος) sziget az Égei-tengerben, Görögország területén. A Kükládok szigetcsoport tagja, Ándrosztól délre fekszik.
A sziget területe egy magyar kisváros, Mosonmagyaróvár közigazgatási területéhez hasonló.
A régészeti adatok szerint először a történelem előtti időkben (Kr.e 4000) lakott volt.[1]
A Kr. e. 5. században a föníciaiak telepedtek le itt.
A középkorban, 1207-ben a velenceiek vették át az irányítást a régió felett. 1537-ben a törökök foglalták el.
A mai szigetlakók a 13. században betelepült velenceiek és franciák katolikus vallásukat őrző utódai és a török mészárlások elől Chiosz és Pszara szigetéről idemenekült görögök leszármazottai.
A kicsiny sziget a 19. század első felében élte virágkorát. A sziget fővárosa, Ermupolisz az első gőzhajók korában gazdag, nyüzsgő forgalmú kikötő volt, szinte Délosz ókori szerepét vette át. A 19. század végén, amikor elkészült a Korinthoszi-csatorna, Pireusz rövid idő alatt élre tört, a gőzhajóknak nem volt immár szükségük közbülső állomásra Kis-Ázsia és a görög szárazföld közötti tengeri úton.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Siros című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.