Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Szubmediterrán flóraterület (Európa)-et, amely témát az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Szubmediterrán flóraterület (Európa) egy olyan fogalom, amelyet széles körben tanulmányoznak különböző területeken, a pszichológiától a közgazdaságtanig, beleértve a szociológiát és a politikát is. A történelem során a Szubmediterrán flóraterület (Európa) szakértők és akadémikusok, valamint általában a közvélemény vitájának és elmélkedésének tárgya volt. Ebben az értelemben rendkívül fontos a Szubmediterrán flóraterület (Európa) ismerete és megértése elmélyítése annak érdekében, hogy szélesebb és világosabb képet kapjunk a társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg a Szubmediterrán flóraterület (Európa) többféle dimenzióját és oldalát azzal a céllal, hogy gazdagítsuk a vitát és elősegítsük a témával kapcsolatos kritikai gondolkodást.
A szubmediterrán flóraterület az északi flórabirodalom (Holarktisz) része, a mediterrán flóraterület északi határvidéke. Ez választja el a Mediterráneumot a kontinentális, a közép-európai és az atlantikus flóraterülettől.
A Kárpát-medence Pannonicum flóratartománya dél felé a szubmediterrán flóraterület két részegységével határos:
A bánsági flóratartományt tovább kelet felé a kelet-balkáni flóratartomány (Moesicum) váltja fel.
Az Illiricum és a Pannonicum flóratartományok határvonala nem egyértelmű. Egyes szerzők az egész Dél-Dunántúlt az Illiricumba számítják, mások csak a Zákány-őrtilosi-dombvidéket és a Villányi-hegységet sorolják oda, afféle szigetként a Pannonicumban, és a két tartomány határát a Dráva, illetve a Száva mentén vonják meg.