A Közép-európai flóraterület világában végtelenül sok szempont van, amelyek megérdemlik a feltárást és az elemzést. A Közép-európai flóraterület eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történelmében. Hatása különböző területekre terjed ki, a kultúrától és a művészettől a politikáig és a gazdaságig. Ebben a cikkben elmélyülünk a Közép-európai flóraterület lenyűgöző világában, feltárva annak számos aspektusát és mai relevanciáját. A kezdetektől az évek során kialakult fejlődésig a Közép-európai flóraterület továbbra is érdeklődés és vita téma, és megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
A közép-európai flóraterület az északi flórabirodalom (Holarktisz) tizenkét flóraterületének egyike. Átfogja a kelet-európai lombelegyes fenyveseket és a közép-európai lombos erdőket az eurázsiai–boreális flóraterület és a Mediterráneum között. A mediterrán, atlanti és kontinentális kölcsönhatások aránylag gazdag flórát hoztak létre.
A Kárpát-medencében és környékén az alábbi, erdészetileg fontos flóratartományokat különböztették meg:
A szubmediterrán flóraterület Illiricum flóratartománya és a Pannonicum határvonala nem egyértelmű; egyes szerzők a Dél-Dunántúlt az Illiricumba számítják. Mások csak a Zákány-őrtilosi-dombvidéket és a Villányi-hegységet sorolják az Illiricumhoz, mint afféle szigeteket a Pannonicumban.