Ebben a cikkben a Szompács lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely témák és szempontok széles skáláját fedi le, a személyestől a társadalmiig. A Szompács a történelem során érdeklődés és elemzés tárgya volt, hatása a társadalom minden területén érezhető volt. Ebben a cikkben arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Szompács-et és annak fontosságát az életünkben, valamint feltárjuk a következményeit a különböző kontextusokban. A Szompács keletkezésétől egészen fejlődéséig vita és tanulmányozás tárgya volt, és reméljük, hogy informatív és szemléletes módon megvilágítjuk ezt a témát.
Szompács egykori település Zala vármegyében, ma már lakatlan, területe Pusztaederics részét képezi. 1452-ben a szentgotthárdi ciszterci apátság birtokába került, Budafalvai Heléna nemesasszony révén. Egy 14. századi oklevél még említi termékeny területként, de ritkán lakott lehetett, amit alátámaszt egy 1513-ból való összeírás is.
1452-ben Darabos György apát megnövelte a területét egy birtokvétel során.