Szirmay István
A mai világban a Szirmay István továbbra is nagyon fontos és érdekes téma. A történelem során a Szirmay István jelentős hatással volt a társadalom, a kultúra és a mindennapi élet különböző aspektusaira. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szirmay István jelentőségét, valamint különböző területekre gyakorolt hatását. A Szirmay István a keletkezésétől a mai fejlődéséig végtelen vitákat, kutatásokat és elmélkedéseket generált, amelyek hozzájárultak tudásunk gazdagításához ebben a témában. Mély és átgondolt elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Szirmay István legfontosabb vonatkozásait és relevanciáját a kortárs világban.
| Szirmay István | |
| Született | 17. század nem ismert |
| Elhunyt | 1711. május 8.[1] Pozsony[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Keczer Anna Szirmay Péter |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
Szirmay István (? – 1711) a kuruc kor egyik ismert személyisége, Szirmay Péter, Zemplén vármegyei alispán és Keczer Klára legidősebb fia, Szirmay Miklós, Péter és András bátyja.
Élete
Thököly Imrének a híve, bizalmasa volt, aki többször küldte őt fontos követségekbe. 1685 októberében, amikor Thököly I. Lipót királyhoz küldte követként, a császáriak elfogták, ami ellen Esterházy Pál nádor is hiába tiltakozott. A fogsága alatt evangélikus hitről római katolikus vallásra áttért főurat a császáriak csak 1687-ben engedték szabadon. 1701-ben csatlakozott a II. Rákóczi Ferenc körüli szervezkedéshez, Rákóczival együtt őt is elfogták. Az ellene indított eljárásban felmentették, ezután császári szolgálatba állt, I. József király 1707-ben grófi rangot adományozott neki. 1711-ben halt meg.
Források
- Némethy Lajos: Szirmay Endre önéletírata. Századok, Budapest, 1885.
- Orel Géza: Thököly diplomatiája, Budapest, 1906.
Külső hivatkozások
- ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)