Szir-darja
A mai világban a Szir-darja olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A mindennapi élet különböző aspektusaira kiterjedő hatással a Szir-darja a viták, viták és elmélkedések fókuszpontjává vált. Legyen szó egészséggel, technológiával, politikával vagy kultúrával kapcsolatos kérdésekről, a Szir-darja egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a különböző korú, szakmák és kulturális hátterű emberek körében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyek a Szir-darja-et napjainkban releváns témává teszik, és feltárjuk azokat a különféle szempontokat és hozzájárulásokat, amelyekkel ez a téma hozzájárul a minket körülvevő világ megértéséhez.
| Szir-darja | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Üzbegisztán Tádzsikisztán Kazahsztán |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 2212 km |
| Vízhozam | 703 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 219 000 km² |
| Forrás | a Narin és a Kara-darja összefolyása |
 é. sz. 40° 54′ 02″, k. h. 71° 45′ 29″40.900556°N 71.758056°E | |
| Torkolat | Északi-Aral-tó |
| é. sz. 46° 09′ 15″, k. h. 60° 52′ 25″46.154200°N 60.873600°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| Az Aral-tó vízgyűjtő területe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szir-darja témájú médiaállományokat. | |
A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης , kazahul Сырдария , tádzsikul Сирдарё , üzbégül Sirdaryo, perzsául سيردريا ) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának[1] Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.
Neve
Ókori görög neve Iaxartész. A középkori muszlim források Szajhun névvel említik, mint a bibliai Édenkert négy nagy folyójának egyikét.
Mai nemzetközi nevét keleten régóta használják, másutt azonban csak a 20. század elejétől terjedt el, korábban ókori görög neve különböző változatain ismerték.
Leírása
A Tien-san hegységben eredő folyók, a Narin és a Kara-darja találkozásával jön létre Üzbegisztánban, a Ferganai-medence keleti részében. (A Narin Kirgizisztánban, a Kara-darja Üzbegisztán keleti részében ered.)
A Szir-darja a Ferganai-medencében nyugati irányban. Egy darabon határfolyó Üzbegisztán és Tádzsikisztán között, majd Tádzsikisztánban a Kajrokkumi-víztározóba folyik. Hudzsand után visszatér Üzbegisztánba és északnak fordul, azután a Turáni-alföldre kiérve északnyugatra. Felveszi jobbról a Chirchiq folyót és átlép Kazahsztánba. Ezután beleömlik a Sardarai-víztározóba, utána északnak tart és felveszi jobbról az Arisz folyó vizét. Északnyugati irányban halad az Aral-tó felé, amelynek északi maradványába ömlik kelet felől.
Ha felső folyásának tekintjük a Narin folyót, a Szir-darja Közép-Ázsiában a leghosszabb, mintegy 3019 kilométer – a Narin nélkül 2212 kilométer – de kevesebb vizet szállít az Amu-darjánál (a torkolat közelében átlagos vízhozama 1180 m³/másodperc). A Ferganai-medencében több mellékfolyójának a vize az intenzív öntözés miatt ma már nem éri el a Szir-darját.
Vízgyűjtő területének nagysága nem pontosan felmért, felső folyása 462 000 km²-es terület folyója.[2] A teljes vízgyűjtő mintegy 800 000 km², kilenc magyarországnyi terület lehet, de ennek nem több, mint negyedéből jut valóban víz a folyóba.
Víztározók
Települések a folyó mentén
- Dzsumasuj (Üzbegisztán)
- Hudzsand (Tádzsikisztán)
- Zsanakorgan (Kazahsztán)
- Kizilorda (Kazahsztán)
- Bajkonur (Kazahsztán)
A történelemben
A Szir-darja volt keleten a makedón Nagy Sándor hódításainak északi határa. Sok történész szerint itt alapította Kr. e. 329-ben állandó helyőrségi székhelynek Alexandria Eszkháte városát, a mai tádzsik Hudzsand elődjét.[3] Valójában csak új nevet adott a Nagy Kürosz perzsa uralkodó által két évszázaddal korábban alapított Küropolisznak, és talán hozzá is építtetett a városhoz.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Syr Darya című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ A másik a vele szinte párhuzamosan futó Amu-darja.
- ↑ Encyclopedia Britannica online, Syr Darya
- ↑ Kertész István: Ázsia ura (História, 2001). . (Hozzáférés: 2008. szeptember 7.)
