Szigeti Jolán

A mai világban a Szigeti Jolán olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Szigeti Jolán-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. Ez a jelenség széles körű vitát és elemzést váltott ki különböző területeken, ami számos olyan cikk elkészítéséhez vezetett, amelyek igyekeznek feltárni és megmagyarázni ennek sokrétű aspektusát. Ebben az értelemben a Szigeti Jolán témájával való foglalkozás fontossága abban rejlik, hogy képes elgondolkodni, kérdéseket vetni fel és jobban megérteni a mai jelentőségét.

Szigeti Jolán
Életrajzi adatok
Született1855. január 16.[1]
Pest
Elhunyt1907. augusztus 11. (52 évesen)[1]
Velence
SírhelyFiumei úti sírkert
HázastársaVízvári Gyula
GyermekeiVízvári Mariska
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigeti Jolán témájú médiaállományokat.

Szigeti Jolán (Vízvári Gyuláné, Pest, 1855. január 16. – Velence, 1907. augusztus 11.) magyar színésznő, komikus.

Életrajza

Apja Szigeti József, leánya Vízvári Mariska, férje Vízvári Gyula.

Már gyerekként is színpadra lépett apja társulatában. 1872-ben végzett a Színművészeti Akadémián, majd az István téri Színházhoz került, 1874. április 1-jén pedig a Nemzeti Színház tagja lett egészen haláláig.

Szigligeti Ede és Csiky Gergely darabjaiban rajzolt meg nagy elevenítő erővel jóízű alakokat. (Strike, A mama, Proletárok, Cifra nyomorúság, Bozóti Márta, Nagymama) de nem kevesebb sikerrel Sardou és ifj. Dumas darabjaiban (pl. a Kaméliás hölgy Prudence-a). Klasszikus alakításai közül kiemelkedő volt a Romeo és Júlia dajkája, s az Alfonz úr Guichardnéja. Remekelt az egyszerű, nyers, de amellett jószívű polgárasszony ábrázolásában. Épp oly híres szerepe volt Françoise Sardou forradalmi darabjában, a Thermidorban.

Főbb szerepei

Sírja a Fiumei úti sírkertben (34/1-3-20) Margó Ede alkotása.

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15018.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

További információk