Szigeti Jolán

A mai világban a Szigeti Jolán olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött relevanciája, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Szigeti Jolán-nek sikerült több millió ember figyelmét felkelteni szerte a világon. Ez a jelenség széles körű vitát és elemzést váltott ki különböző területeken, ami számos olyan cikk elkészítéséhez vezetett, amelyek igyekeznek feltárni és megmagyarázni ennek sokrétű aspektusát. Ebben az értelemben a Szigeti Jolán témájával való foglalkozás fontossága abban rejlik, hogy képes elgondolkodni, kérdéseket vetni fel és jobban megérteni a mai jelentőségét.

Szigeti Jolán
Életrajzi adatok
Született1855. január 16.[1]
Pest
Elhunyt1907. augusztus 11. (52 évesen)[1]
Velence
SírhelyFiumei úti sírkert
HázastársaVízvári Gyula
GyermekeiVízvári Mariska
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigeti Jolán témájú médiaállományokat.

Szigeti Jolán (Vízvári Gyuláné, Pest, 1855. január 16.Velence, 1907. augusztus 11.) magyar színésznő, komikus.

Életrajza

Apja Szigeti József, leánya Vízvári Mariska, férje Vízvári Gyula.

Már gyerekként is színpadra lépett apja társulatában. 1872-ben végzett a Színművészeti Akadémián, majd az István téri Színházhoz került, 1874. április 1-jén pedig a Nemzeti Színház tagja lett egészen haláláig.

Szigligeti Ede és Csiky Gergely darabjaiban rajzolt meg nagy elevenítő erővel jóízű alakokat. (Strike, A mama, Proletárok, Cifra nyomorúság, Bozóti Márta, Nagymama) de nem kevesebb sikerrel Sardou és ifj. Dumas darabjaiban (pl. a Kaméliás hölgy Prudence-a). Klasszikus alakításai közül kiemelkedő volt a Romeo és Júlia dajkája, s az Alfonz úr Guichardnéja. Remekelt az egyszerű, nyers, de amellett jószívű polgárasszony ábrázolásában. Épp oly híres szerepe volt Françoise Sardou forradalmi darabjában, a Thermidorban.

Főbb szerepei

Sírja a Fiumei úti sírkertben (34/1-3-20) Margó Ede alkotása.

Jegyzetek

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15018.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

További információk