Szemantika

Nyelvészet
Általános nyelvészet
Fonológia · Morfológia Szintaxis Szemantika · Pragmatika Stilisztika · Lexikológia
Leíró nyelvészet
Fonetika Etimológia · Nyelvtörténet Történeti-összehasonlító nyelvészet Nyelvtipológia Kontrasztív nyelvészet Areális nyelvészet Dialektológia Kontaktusnyelvészet Gendernyelvészet
Alkalmazott nyelvészet
Anyanyelv-pedagógia Fordítástudomány Idegennyelv-oktatás Igazságügyi nyelvészet Lexikográfia Nyelvpolitika és nyelvi jogok Terminológia
Nyelvészeti irányzatok
Formális nyelvtan Kognitív nyelvészet Strukturalizmus Szociolingvisztika
Interdiszciplínák
Antropológiai nyelvészet Diskurzuselemzés Szövegnyelvészet Korpusznyelvészet Névtan Neurolingvisztika Pszicholingvisztika Nyelvtechnológia Számítógépes nyelvészet
Kapcsolódó területek
Helyesírás Kommunikációtan · Retorika Szemiotika

A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik. Eredetileg csak szójelentéssel foglalkozott, de az 1960-as évek óta, vagyis a generatív nyelvészet megjelentése óta a mondatjelentést is vizsgálja.

Hasonlóképpen a formális nyelvek elméletében a szemantika az adott formális nyelv szintaxisa által meghatározott szavak jelentését definiáló szabályok összessége.

Irányzatai

• Formális szemantika
• Strukturális szemantika vagy Nyelvészeti szemantika
• Kognitív szemantika

Jeles közreműködő tudósok a szemantika területén

• Gottlob Frege
• Bertrand Russell
• Alfred Tarski
• Rudolf Carnap
• Peter Frederick Strawson
• Herbert Paul Grice
• John Langshaw Austin
• Charles Egerton Osgood
• Saul Kripke
• John Perry
• Noam Chomsky
• Barbara Partee
• David Kaplan
• Jürgen Habermas
• Ray Jackendoff
• Richard Montague
• Charles Sanders Peirce
• Benjamin Whorf
• Samuel Ichiye Hayakawa
• Alfred Korzybski
• Ludwig Wittgenstein
• George Lakoff
• Willard van Orman Quine
• Donald Davidson
• Michael Dummett

Megjegyzés

A Wikipédiában az egyértelműsítő lapok feladata az adott betűsor szemantikai szempontú értelmezése, ha több ilyen értelem van.

Források

• Gecső Tamás (szerkesztő): Lexikális jelentés, aktuális jelentés, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2000.
• Kicsi Sándor András: Szószemantika, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2007.

Jegyzetek

1. ↑ Csirmaz, László & Hajnal, András: Matematikai logika egyetemi jegyzet, ELTE Bp, 1994 (Postscript változat)

Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez az informatikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Nemzetközi katalógusok	LCCN: sh2001008780 GND: 4054490-4 NKCS: ph117272 BNF: cb119332582 KKT: 00564060