Szegő Gizi
A mai világban a Szegő Gizi releváns és befolyásos témává vált a társadalomban. Hatása a politikától a populáris kultúráig különböző területeken érezhető, és nyílt vitát váltott ki a közvéleményben. A technológia gyors fejlődésével, a globalizációval és a szociokulturális változásokkal a Szegő Gizi a különböző tudományterületek szakértői számára érdekes pontként pozícionálta magát. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szegő Gizi jelentését és fontosságát, valamint mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
| Szegő Gizi | |
| Született | Schlesinger Gizella 1902. november 20. Érújfalu |
| Elhunyt | 1985. augusztus 2. (82 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (26. parcella, 3. sor, 23. sírhely) |
Szegő Gizi, születési nevén Schlesinger Gizella[1] (Závada, Nógrád vármegye, 1902. november 20. – Budapest, 1985. augusztus 2.) magyar grafikus, karikaturista.
Életrajza
Szegő Sándor (1863–1938)[2] és Blau Eszter (1874–1960) gyermekeként született. Az Iparművészeti Főiskola grafikai szakosztályán tanult, majd 1930 és 1932 között Párizsban dolgozott mint alkalmazott grafikus. Aloysius Bertrand Gaspard de la Nuit című könyvéhez készített illusztrációkat. 1932-től 1934-ig Algériában, Oránban tartózkodott, ahol karikatúrarajzolással kezdett el foglalkozni. 1934-ben visszatért Magyarországra, divatlapoknak rajzolt és festett ruhaterveket, majd 1945-től a Ludas Matyi című lap alapítója, illetve belső munkatársa volt. A kezdeti időszakban sok címlapot rajzolt. Ezek általában mozgósító, agitáló jellegű és témájú alkotások voltak, a humor kevésbé volt rájuk jellemző. A témái között szerepelt például a silózás, a betakarítás, szemveszteség a búzatáblákban, az ipari tanulók képzése stb. Főként gyerekek és fiatalok szerepeltek konvencionális rajzain – közkedvelt sorozata „A Legifjabbak Szabad Szagszervezete” –, de voltak politikai karikatúrái is. Külsősként publikálási lehetőséget kapott még: a Nők Lapja, Film Színház Muzsika, Ország-világ, Magyar Ifjúság című lapokban és több megyei újságban is. Finom humorral előadott rajzait, karikatúráit rendszeresen közölte a Pest Megyei Hírlap és a Népszabadság is. A karikaturisták között viszonylag kevés hölgyet találunk, de akárcsak Vasvári Anna, Szegő Gizi is gyakran rajzolt női témákról. Ezek általában különféle alkalmi kiadványokban (Plajbász és Paróka, Tollasbál, BÚÉK) jelentek meg. Nyugdíjasként is foglalkoztatták a Ludas Matyinál.
Szignója: „gis” volt.
Díjai, elismerései
- Szocialista Kultúráért Érem (1955)
- Ezüstgerely díj (1964)
- Aranytoll (1980)
Válogatott csoportos kiállításai
- 1950. – I. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1951. – III. Magyar Karikatúra Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1968. – V. Országos Karikatúra Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
Fontosabb könyvei illusztrációival
- Paprika. Antológia. (London, 1959)
- A békéért (karikatúra)
- Keszthelyi Zoltán: Repülő levélke (Országos Béketanács (Budapest) Leporelló kötés , 12 oldal)
Publikációi
|
|
Jegyzetek
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 115087/1905. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 79. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 36. oldal 42. sor
- ↑ Szegő Sándor halotti bejegyzése a Budapest XIII. kerületi polgári halotti akv. 605/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. március 9.)
Források
- Humorlexikon, Tarsoly Kiadó, 2001
- ↑ Artportal: Szegő Gizi. Artportal.hu. . (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.)
További információk
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007, (Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók), Ábra Kkt., Budapest, 2008
- Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6
- Magyar festők és grafikusok adattára, (a kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte: Seregélyi György), Szegedi nyomda, 1988
- Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983.
