Szederkényi Nándor

A mai cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szederkényi Nándor-et, amely témát emberek millióinak figyelmébe ajánljuk szerte a világon. A Szederkényi Nándor olyan téma, amely nagy vitát váltott ki különböző területeken, és nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben a Szederkényi Nándor-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, az eredetétől a mai hatásig. Meg fogjuk vizsgálni a különböző dimenzióit, a mai relevanciáját és a különböző ágazatokra gyakorolt ​​hatásait. Ezenkívül megvizsgáljuk a témával kapcsolatos szakértők véleményét, valamint a Szederkényi Nándor által közvetlenül érintett emberek tapasztalatait. Kétségtelen, hogy ez egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző felfedezőútra a Szederkényi Nándor-ről!

Szederkényi Nándor
Született1838. április 23.
Eger magyar
Elhunyt1916. április 24. (78 évesen)
Budapest magyar
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró, helytörténész, országgyűlési képviselő, főispán
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1874. január 17. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1878. október 19. – 1887. május 25.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1896. október 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1905. január 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. július 3.)
  • Heves vármegye főispánja (1906. június 19. – 1910. február 8.)
SírhelyeFiumei úti sírkert (20/1-1-21)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szederkényi Nándor témájú médiaállományokat.

Szederkényi Nándor (Eger, 1838. április 23. – Budapest, 1916. április 24.) újságíró, helytörténész, országgyűlési képviselő, majd főispán.

Élete

Országgyűlési képviselőként 1888 körül, Ellinger felvétele alapján

Egerben végezte iskoláit, míg a jogot az 1860-as évek elején a budapesti egyetemen hallgatta; ugyanekkor hirlapírással foglalkozott. 1863. január 1-jén a Mátra című politikai lapot alapította és szerkesztette 1864. június 30-ig Egerben. Az alkotmány helyreállítása után Heves megye jegyzőjévé választotta, 1869-ben azonban a királybiztosság idején felfüggesztetett állásától és egy évig állott felségsértési vizsgálat alatt az ismert Heves megyei határozat miatt, melyben a megye az ország teljes függetlenségének visszaállítását követelte. 1871-ben párbajba keveredett, ellenfele elesett és ismét egy évig vizsgálat alatt állott, három havi fogságát ki is töltötte. 1872-ben a mohácsi kerületben léptette föl a 48-as párt, de kisebbségben maradt. 1873-ban a dunapataji kerület megválasztotta. 1874-ben átvette pártja közlönyének, a Magyar Ujság-nak szerkesztését 1875. március végeig, amikor fuzionálva a párt másik közlönyével, az Egyetértéssel, a szerkesztéstől visszalépett. 1878-ban szülővárosa mandátumát nyerte el; 1884-ben a somlói kerület, 1892-től Eger városa választotta meg, melyet 1896-ig képviselt, amikor Lukács László pénzügyminiszterrel szemben kisebbségben maradt; az 1901-1906. évi ciklusra azonban újra megválasztották Az Ugron-párt elnöke és az 1893-94. obstrukciónak egyik legtevékenyebb tagja volt. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának tagja lett. A függetlenségi és 48-as párt egyik alelnöke. 1906-tól 1910-ig Heves megyei főispán.

Cikkei a Pesti Naplóban (1862. 211. sz. Az egri lyceum és akadémia), a Honban (1864. 224. sz. Egy hang, gazdaközönségünk érdekében); az Egyetértésben (1886. 127. sz. A magyar hadsereg kérdése az 1802. országgyűlésen) sat.

Munkái

  • Az új megye. Észrevételek Tisza Kálmán miniszterelnök és be. ügyér «Közigazgatási bizottság» cz. törvényjavaslatára. Bpest, 1875.
  • Heves vármegye története. II-IV. kötet. Eger, 1890-93. (Ism. Nemzetgazdasági Szemle 1890. Az I. kötetet Balássy Ferencz írta).
  • A magyar hadi intézmény. Történeti és közjogi megvilágításban. Bpest, 1896.
  • A hevesmegyei takarékpénztár ötvenéves működésének története. Eger, 1896. Arczképekkel.
  • Hevesvármegye közönségéhez. A sociális mozgalmak ügyében. Uo. 1898.
  • A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. Uo. 1901. I. kötet.

A Pallas Nagy Lexikonában Heves vármegye történetét írta.

Források

További információk

  • A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. 2 db. = Budapesti Negyed 1999.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.
  • Szecskó Károly: Az Egri Irodalom- és Művészetbarátok Köre 1894-1898. Eger, 1993-1994. = Agria XXIX-XXX.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.


Elődje:
Kállay Zoltán 		Utódja:
Kállay Zoltán
  1. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=118&layout=s