Szamosközi István (református püspök)

Szamosközi István
Nem található szabad kép.(?)
	Szamosközi István püspöksége. Kiegyezés vagy rövid póráz? Parókia. 2022. május 16., Jakus Ágnes.

Szamosközi István (Budapest, 1915. április 27. – Budapest, 2003. április 25.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1959-tól 1977-ig.

Gimnáziumi osztályait 1925-ben kezdte (1. A. osztályban)^[1] és 1932-ben fejezte be a Budapesti Református Főgimnáziumban (a ,,Lónyay”-ban), ahol jó eredménnyel érettségi vizsgát tett.^[2] 1933-ban iratkozott be a Budapesti Református Teológiai Akadémiára. 1937. szeptember 10-én letette az I. lelkészképesítő („kápláni”) vizsgát, majd az 1937-1938. tanévet Nagykőrösön töltve, megszerezte a református lelkész-tanítói képesítést is. így a II. lelkészképesítő („papi”) vizsgára 1939. szeptember 13-án került sor. Zsinat lelkészi alelnöke, a sajtóbizottság elnöke, a budapesti teológiai akadémia külön igazgató tanácsának elnöke, az Országos Béketanács és a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja, a Keresztyén Békekonferencia végrehajtó bizottságának tagja is volt. Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségi tagja.

Irodalmi munkássága: egyházi és világi lapokban magyar és főként német nyelven, vagy a Hungarian Chuch Press angol nyelven megjelent cikkei, (többször német nyelvű kötetekben is közreadott) novellái, tanulmányai szélesebb körben teszik ismertté nevét. 1957. december 30-án megkapta a Magyar Népköztársaság Zászlórendje IV. fokozatát. Élete utolsó éveit súlyos betegen töltötte. Közelről ismerte a betegséget: nagybeteg feleségét annak haláláig hűségesen ápolta, majd maga is súlyos beteg lett. - 2003. április 25-én – két nappal 88. születésnapja előtt - fejezte be földi életét. Hamvai elhelyezése – kívánsága szerint - szűk családi körben, gyülekezete lelkipásztora szolgálatával történt május 29-én.

Tanulmányainak elvégzése után a „kápláni”, segédlelkészi évek következtek: Kiskunlacháza (1938-1939), Ráckeve (1939), Kőbánya (1939-1940), Rákospalota (1940-1941), Kunszentmiklós (1941-1942), Dunavecse (1942-1949), Óbuda (1949-1951). 1951-1952-ben az Egyetemes Konvent Sajtó Osztálya és a Külügyi Osztálya munkatársa és a Hungarian Church Press szerkesztője lett. 1952. szeptember 1-jétől 1956. június 30-ig pécsi lelkipásztor, ahol 1955 november és 1956 június között a baranyai egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte. 1956. július 1-jétől a Budapest-Gorkij fasori gyülekezet lelkipásztora lett. 1956 júliusától 1959. március 11-ig a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte. Az Út, majd 1957-től 1959-ig a Reformátusok Lapja című hetilap felelős szerkesztője és kiadója (ez utóbbinak alapítója) is volt..^[3] 1956. október 30-án, a Magyar Rádióban ő tartotta a reformációi emlékbeszédet. Bereczky Albert betegsége miatt 1958. december 18-án lemondott, amit 1956 december 20-án a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa is elfogadta. 1958. december 31-ével Bereczky Albert nyugalomba vonult, s így a dunamelléki püspöki szék megüresedett. 1959. február 11-én a Dunamelléki Egyházkerület gyülekezetei egyhangúlag Szamosközi István Budapest Gorkij-fasori lelkipásztort, a Budapest-északi egyházmegye esperesét választották püspökké. Beiktatása 1959 március 12-én történt, részben a Kálvin téri templomban, részben az egyházkerületi székház dísztermében. 1977 szeptember 1-jén nyugdíjba vonult. Nyugalomba vonulása után a Pozsonyi úton, a társadalmi tevékenységtől visszavonultan élt, helyben rendszeresen vállalt igeszolgálatokat -amíg egészsége engedte - csaknem élete utolsó napjáig (2002 novemberéig).^[4]

Szamosközi István dunamelléki püspököt megválasztásával egyidőben Szatmári fedőnéven beszervezte az állambiztonság. …„Szamosközi püspökségének egészéhez ugyanakkor nem kötődnek igazán jellegzetes események, és valójában ez az ő püspökségének a jellegzetessége. Nem alakítja az egyházpolitikát, nem kezdeményez látványos akciókat kifelé, de nem kezdeményezi a missziós munkát befelé sem. Jellemző, hogy egyik püspöki jelentése szerint az egyházkerület legfőbb „eredménye” az volt, hogy sehol nem történt súlyosabb botrány. Az egyház cselekvési kereteinek beszűkülését, a missziói lendület megtörését, a „csendes halkulást” – ahogy az egyik misszió jelentés fogalmazott – az egyház előtt álló reálprogramként fogadta el, a hitéleti lehetőségek határát tágítani akaró kezdeményezésektől pedig leginkább félt, hogy azok kivívják a hatalom rosszallását. Mindez egybevágott a Kádár-rezsim egyházpolitikai céljaival. Személyére mégis az „egyházi reakcióval” való kapcsolattartás árnyéka vetült: az egyházügyi hivatal budapesti előadója rendszeresen panaszkodott Szamosközi „kétkulacsosságára”, hogy a „markánsan reakciós papokkal” ugyanolyan jóban akar lenni, mint a „haladó papokkal”. A korszakban többször is felmerült, hogy a reakciós lelkészeket el kell helyezni Budapestről. Ezt azonban egyházi oldalról nem Szamosközi kezdeményezte, hanem a Péter Jánost a debreceni püspöki székben követő Bartha Tibor, a Zsinat lelkészi elnöke.”^[5] Bereczky Albertpüspök leváltása érdekében mindent megtett és sikerrel járt, Ő lett Bereczky Albert püspök utóda. Pl.: Adta: „Szatmári”, vette Valykó István rendőrhadnagy. Idő: 1958. október 10. Tárgy: Berzeczky Albert. 40-41. old. Miközben Bereczky és környezete – természetesen demokratikus szólamok leplében – szakadatlanul hajtóvadászatot folytatott és intézkedéseket követel a békepapok ellen, aközben egyetlen szó sem esik a református egyházban lezajlott ellenforradalmi események kártevőinek felelőségre vonásáról. Pedig ez lenne a politikailag valóban aktuális személyi kérdés. Milyen személyi kérdéseket intézett el eddig Bereczky 1956 májusában – az akkori politikai tendenciákkal egyetértve – eltávolította Finta István konventi főtanácsost, aki pozíciójában közismerten védte az állami érdeket. Nem sokkal később ugyanez a sors várt Fekete Sándor budapesti esperesre, az „Út” felelős szerkesztőjére, kerületi és fővárosi tanácstagra, aki Péter János után az egyházon belüli demokratikus front vezéregyénisége volt. Ellene a fővád az volt, hogy nyilvánosan bírálta a budapesti teológiai akadémia reakciós szellemét, professzorainak, elsősorban Papp Lászlónak és Nagy Barnának bomlasztó munkáját.

• „Szatmári” Szamosközi István jelentései az ÁBTL-ben. 137-dossziéban szerepel a neve, amelyekben róla jelentettek és Ő jelentett másokról. A „Szatmári” néven megjelent jelentései a következő kutatható dossziékban található meg:
• Szatmári. A BM II/5. osztálya, (majd a BM III/III-1. alosztálya) foglalkoztatta a "Szatmári" fedőnevű ügynököt 1959 és 1966 között. Főként református egyházi személyekkel, a református egyház ügyeivel, nyugati utazásaival kapcsolatosan adott jelentéseket. További jelentései megtalálhatók az M-29608/1 és M-30716 sz. dossziékban. Jelzet HU - ÁBTL - I. - 3.1.2. - I. s. - M-29608 (1958-1964) Szkennelve.
• Szatmári. A BM III/III/1-b Alosztály foglalkoztatta az ügynököt, aki budapesti református lelkészek ügyeiről, Budapestre látogató külföldi és emigráns lelkészekről, külföldi és magyar konferenciákról. lelkészi értekezletekről jelentett. Jelentéseiben beszámolt hivatalos nyugati útjairól, a református lelkészek elhelyezésével kapcsolatos helyzetről, a Magyar Hit és Egyházalkotmány Bizottság munkájáról, valamint a Budapest Északi Református Egyházmegye helyzetéről. A dosszié az 1966. március és 1969. június közötti jelentéseit tartalmazza. További jelentései megtalálhatók az M-29608 és M-29608/1 sz. dossziékban. Jelzet HU - ÁBTL - I. - 3.1.2. - I. s. - M-30716 (1966-1979) Szkennelve.

• „Kis lak áll a nagy Duna mentében” színmű négy felvonásban. Dunavecse. 1948
• Konfirmációi káté (sokszorosítás 1957-től, országszerte éveken át használták)
• Lépésről-lépésre. Bp. 1961
• „Akarjuk, igérjük” – református vallástétel a keresztségről. Bp. 1990.

• Pozsonyi Úti Református Gyülekezet Budapest. 1992.12.31 Szamosközi István püspök prédikációja. – Youtube.com, Közzététel 2017. március 16.

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• . Ladányi Sándor. In Memoriam. Szamosközi István. (1915-2003) Reformátusok Lapja 2003-06-22 / 25. sz.Reformátusok Lapja, 2003 (47. évfolyam, 1-52. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
• Csűrös András Jakab. Püspök a püspöknél.
• Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X   170.Révai Új Lexikona 17. Sz-Toa (Szekszárd, 2006). www.szaktars.hu. (Hozzáférés: 2025. február 14.)
• Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996. 549 o. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 4.)
• Prominent Hungarians home and abroad. Ed. by Márton Fekete . München, Aurora, 1966. 335 o.
• Szamosközi István és Bartha Tibor püspöksége. In.: Jakus Ágnes. Kiegyezés vagy rövid póráz? Nemzeti Emlékezet Bizottsága. 2022.05.16.
• Dunamelléki református egyházkerület