Ebben a cikkben a Szalánci-hegység lenyűgöző világát fedezzük fel. Ez a téma eredetétől a mai hatásig minden korosztályban nagy érdeklődést és kíváncsiságot vált ki. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül foglalkozunk a Szalánci-hegység-hez kapcsolódó legrelevánsabb és legjelentősebb szempontokkal, széles és gazdagító perspektívát biztosítva az olvasónak. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a hatását különböző területeken, a kultúrától a tudományig, beleértve a jelenkori társadalomban betöltött relevanciáját. Végső soron ez a cikk a Szalánci-hegység-re és annak fontosságára kíván rávilágítani a mai világban.
Szalánci-hegység (szlovákul: Slanské vrchy) | |
![]() | |
A Szalánci-hegység Miglécnél | |
Magasság | 1092 m |
Hely | ![]() ![]() |
Legmagasabb pont | Simonka (1092 m)[1] |
Típus | vulkanikus |
Hosszúság | 50 km |
Szélesség | 16 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Térkép | |
![]() | |
A Szalánci-hegység elhelyezkedése Szlovákiában | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánci-hegység témájú médiaállományokat. |
A Szalánci-hegység (szlovákul: Slanské vrchy) az Eperjes–Tokaji-hegység északi része. Geopolitikai szempontból a hegység Szlovákiában található része, mely a magyar határtól Eperjesig húzódik, a Kassai-medencétől keletre.[2][3] Geológiai szempontból a magyarországi Nagy-Milic hegycsoport és a Hegyköz is a Szalánci-hegység része.[4]
Egyes források a hegység egészét, mások az északi részét Eperjesi-hegység néven említik.[4][5]
A hegység 14–10,5 millió évvel ezelőtt működő, főként lávaöntő vulkánok működése révén jött létre, melyek az északi részen főleg szárazföldi tűzhányók voltak, míg délen a szarmata tengerben működtek. Kis és közepes méretű, nagyrészt rétegvulkáni jellegű kúpok jöttek létre egymás szomszédságában.[3]