Eperjes–Tokaji-hegység

A Eperjes–Tokaji-hegység ma olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Eperjes–Tokaji-hegység eredetétől napjainkig a különböző tudományterületek szakértőinek tanulmányozásának és elemzésének tárgya. Az emberek életére és az emberiség fejlődésére gyakorolt ​​hatása mélyreható volt, és jelentősége az idők során is megmaradt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Eperjes–Tokaji-hegység legfontosabb vonatkozásait, az eredetétől a mai következményekig. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Eperjes–Tokaji-hegység kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben és az emberek tudatában.

Eperjes–Tokaji-hegység
A hegység Eperjesnél
A hegység Eperjesnél
Hely Magyarország,
 Szlovákia
HegységÉszaki-középhegység, Északnyugati-Kárpátok
Legmagasabb pontSimonka (1092 m)[1]
Típusvulkanikus
Elhelyezkedése
Eperjes–Tokaji-hegység (Kárpátok)
Eperjes–Tokaji-hegység
Eperjes–Tokaji-hegység
Pozíció a Kárpátok térképén
é. sz. 48° 37′ 03″, k. h. 21° 28′ 32″48.617500°N 21.475556°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 03″, k. h. 21° 28′ 32″48.617500°N 21.475556°E
Térkép
Térkép

Az Eperjes–Tokaji-hegység avagy régebben Eperjes–Tokaji-hegylánc miocén vulkanitokból álló, észak-déli irányban húzódó hegység a Bodrog és a Hernád között. Déli, Tokaj és a Nagy-Milic közötti része Magyarország területére esik (ez a Zempléni-hegység avagy Tokaji-hegység), míg északi, Eperjesig húzódó része Szlovákiában található (Szalánci-hegység).[2]

Korábban három részre tagolták:

A döntően észak-déli irányban húzódó hegyvidéket az I. világháború után meghúzott új határok kettévágták, ezután kezdett elterjedni a Magyarországon maradt rész elnevezésére a Zempléni-hegység.[3]

A hegység földtani viszonyai változatosak, vulkáni eredetű, döntően miocén korú, felépítő kőzetei jellemzően andezit, riolit dácit, számos rétegvulkán-kúpot képeznek. Területén számos limnikus medencei eredetű kovásodás, opálosodás, illetve opál-, és érclelőhelyek találhatóak. A középkorban és a XVIII., XIX. században nemesopál-termelése jelentős volt. Magyarországi részének legmagasabb pontja a Nagy-Milic (894 m), a Szlovákia területére eső részen, a Szalánci-hegység területén a Simonka (1092 m).

Ritka növényfaja a hegyi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis).[4]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Eperjes-Tokaji hegység (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
  2. ↑ Dr. Gyarmati Pál: 5.5. Tokaji-hegység (magyar nyelven). Magyarország tájainak rövid földtani leírása. Magyar Állami Földtani Intézet. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
  3. ↑ Karátson Dávid: Zempléni-hegység? (magyar nyelven). A Földgömb, 2009. július 26. . (Hozzáférés: 2011. március 4.)
  4. ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!